„Mátyás király sem nyert tán több éljent a Dunán, / Mint mennyit Háry János, az obsitos magán. // S volt is miért e nagy zaj, ez éljen-háború, / Az obsitosnak párját nem látta hat falú, / A szem, a száj elállott merész beszédein, / Ország-világ csodálta vitézi tettein” – írja 1843-ban Garay János Az obsitos című elbeszélő költeményében.
A reformkor ünnepelt költője egy kocsmai életképet tesz itt örökkévalóvá: a potrohos bíró, egy obsitos vitéz és a furfangos író alkotta asztaltársaság köré odagyűl a hiszékeny hallgatóság, hogy ámulhasson a napóleoni háborúkat megjárt vén baka nagyotmondó anekdotáin. Garay ezzel egy ősrégi irodalmi típust, a hetvenkedő, kiszolgált katonát helyezi magyar környezetbe, és megteremti Háry János, a hantás alakját.
1926-ban Kodály Zoltán daljátékot szerzett Háry János alakja köré, több filmmusicalt is írtak a kalandjaiból, 1983-ban pedig animációs film is készült a hetvenkedő katonáról. Legújabb feldolgozása 2017-ben jelent meg, amikor Zalán Tibor Háry – A rettentő magyar vitéz címmel újraírta a Garay János által megörökített kalandokat. Most Háry János ismét visszatér a képernyőre is, ugyanis mától UHD-minőségben lesz látható az M3.hu-n.
1983-ban Richly Zsolt (rendező és figuratervező) és Jankovics Marcell (animációs rendező) egy akkor újnak számító formanyelvet teremtett a Pannónia Filmstúdióban gyártott animációs filmben, amelynek zenéjét Kodály daljátékának felhasználásával Ferencsik János világhírű karmester komponálta. A több mint egyórás filmhez negyven rajzoló körülbelül hatvanezer képét használták fel. A figurák hangját a kor népszerű színművészei – többek között Szabó Gyula, Balázs Péter, Császár Angela és Haumann Péter – kölcsönözték.
A képeket nemrég a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap közös támogatásával a legmodernebb technológiával szkennelték újra, az MTVA műhelyében restaurálták, ennek eredményeként XXI. századi látvány társul a szórakoztató kalandok megelevenítéséhez.
