Csigákat hordott a zsebében

Ha azt mondom, Gerald Durrell, a beszélgetőpartnerem azonnal rávágja: Családom és egyéb állatfajták; ha azt mondom, Családom és egyéb állatfajták, a replika késedelem nélkül Gerald Durrell. Pedig két tucatnál több könyve jelent meg magyarul, hasonlóan szórakoztatóak és humorosak, mint a korfui gyermekkor emlékeit feldolgozó 1956-os mű, amelyik végül is meghozta számára az ismertséget és a szükséges anyagiakat is, hogy szenvedélyének élhessen.

Mellszobor a miskolci vadasparkban Fotó: MTI/Vajda János

Gerald Malcolm Durrell az indiai Dzsamsedpurban, Kalkutta közelében született pont ma kilencven éve, legfiatalabbként egy négygyermekes családban. Hároméves volt, amikor útépítő mérnök apja meghalt, a család ezután hazatért Angliába, majd 1933-ban Korfura költöztek, hat évig éltek a szigeten, ahol kibontakozott az egy életen át tartó szerelme a természet világa iránt. Kilencéves korában összeverekedett egy osztálytársával, az iskolaigazgató a másik gyereknek adott igazat, ezért Geraldot édesanyja kivette az iskolából, és soha többet nem is vett részt szervezett oktatásban, magántanárok foglalkoztak vele.

A második világháború éveiben Durrell egy díszállat-kereskedésben dolgozott, majd gondozó lett a Londontól északra fekvő Whipsnade állatkertben. Huszonegy éves korában örökölt egy jelentősebb összeget, ez tette lehetővé, hogy állatgyűjtő útra induljon Kamerunba. Gyűjtőútjai során később megfordult Brit Guyanában, Argentínában és Paraguayban, Új-Zélandon és Ausztráliában, Malájföldön és Sierra Leonéban, Mexikóban és Mauritiuson, Indiában és Madagaszkáron. Főleg veszélyeztetett állatokat fogott be, hogy azokat állatkertek védelmébe juttathassa. A korabeli szokással szemben nagy gonddal szállította a befogott állatokat, így a vagyona odalett.

Mellszobor a miskolci vadasparkban
Fotó: MTI/Vajda János

Bátyja, Lawrence, aki maga is írással foglalkozott, javasolta, hogy Gerald is kezdjen írni, dolgozza fel könyvekben a gyűjtőútjain megélt kalandjait, mozgalmas gyermekkora élményeit. Ez sikert és pénzt hozott neki, és mivel elégedetlen volt az akkori állatkertek szakszerűtlen állattartási gyakorlatával, 1959-ben létrehozta saját állatkertjét Jersey szigetén, 1963-ban pedig létrehozta a Durrell Természetvédelmi Alapítványt. Az állatkert szakmai továbbképzéseket, kutató-, szaporítóprogramokat és népszerűsítő előadásokat is szervezett. Durrell sokszor adott elő a brit rádióban, és a BBC megbízásából öt, nagyobb állatokkal foglalkozó filmsorozatot is készített. Műveit, amelyekben ötvöződik az ismeretterjesztés, az útleírás és a természettudományos szakértelem több mint harminc nyelvre fordították le. 1982-ben megkapta a Brit Birodalom Rendje díjat.

Utolsó éveiben minden energiája az évente kétszázezer látogatót fogadó állatkertjére ment rá. Egészsége megromlott, csípőprotézis-műtétjét májátültetés követte, ezután már nem épült fel teljesen, 1995. január 30-án Jersey szigetén hunyt el. Korfu városában iskola és park viseli nevét, több állatfajt neveztek el róla és számos veszélyeztetett faj fogságban született egyedét nevezték el tiszteletére Geraldnak vagy Gerrynek. Az általa alapított jerseyi állatkertben szobra, a miskolci vadasparkban mellszobra áll.