Hollywood újra politizál és büntet

Bár mindenki azt várta, hogy a 92. Oscar-gála a legendás filmrendező, Martin Scorsese örömünnepe lesz, Az ír című filmje nem kapott semmilyen díjat. Kicsiny kárpótlásként a díjátadó közönsége felállva tapsolta meg minden idők egyik legjelentősebb alkotóját, aki mind az amerikai, mind az európai filmművészetre nagy hatással volt. A politikai korrektségtől túlfűtött Hollywood az idei gálán sem hazudtolta meg magát.

Bong Dzsun Ho a legfontosabb díjakat vitte el Fotó: Reuters

Hollywood politizál és büntet. Nem volt ez másként régen sem. Gondoljunk csak arra, hogy bár most megkapta Renée Zellweger a Judy című filmért a legjobb színésznőnek járó díjat, azonban Judy Garland, akit Zellweger fájó hitelességgel kanyarít a filmvászonra, hiába alakított óriásit a Csillag születik című 1954-es filmben, nem kapta meg ugyanezt az elismerést 1955-ben.

Pedig a sajtó szinte kész tényként tálalta már előre a győzelmét, sőt mivel az Oscar-gálán nem tudott részt venni, mert előző este szülte meg a harmadik gyermekét, egy televíziós stáb beköltözött a kórházi szobájába, hogy élő adásban közvetítsék a köszönőbeszédét. A közönséget hideg zuhanyként érte a hír: a díjat Grace Kelly kapta.

Ennek legfőbb oka az volt, hogy Garland ország-világ elé tárta, hogy Holly­wood, egészen pontosan a Metro–Goldwyn–Mayer megnyomorította az életét. A Judy című filmből egyébként kiderül, hogyan tették tönkre az Óz, a csodák csodája 1939-es forgatásán az akkor 17 éves Garlandot, nem is kaphatott más elismerést a film az idei díjátadón.

Pontosan így büntette Hollywood az idei Oscar-gálán Martin Scorsesét, az amerikai új hullám egyik legjelentősebb alkotóját, akinek munkássága nemcsak az amerikai filmvilágra, hanem temérdek európai filmrendezőre is hatással volt – az idei nagy győztes, Bong Dzsun Ho is őt tekinti egyik mesterének. Bár Scorsese Az ír című filmje tíz kategóriában kapott jelölést, nem nyert semmit.

Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy Scorsese nemrég azt nyilatkozta, hogy a Marvel-filmek leginkább egy vidámparkra hasonlítanak, a szuperhősmozik nélkülözik mindazokat az erényeket, amitől egy film valóban különlegesnek számít. Legvégül hozzátette, hogy „ezek nem filmek”. Konkrét példával is élt, a csaknem hárommilliárd dolláros bevételt elérő, ezzel minden idők legnyereségesebb filmjévé előlépő Bosszúállók: Végjáték című alkotást említette meg.

Hamar utolérte a hollywoodi filmipar bosszúja. A másik, ami miatt Scorsese vélhetően nem kaphatott díjat, az lehetett, hogy Az ír kicsit sem tekinthető baloldali filmnek. Gondoljunk csak arra, hogyan mutatja be az alkotás a volt Szovjetunióban és a szocialista országokban az amerikai történelem legnagyobb munkásvezéreként emlegetett Jimmy Hoffát, akit egyébként Al Pacino igencsak emlékezetesen formál meg a filmben.

Míg Martin Scorsese mindent vesztett az idei Oscar-díj-átadón, addig – kis túlzással – Bong Dzsun Ho szinte mindent elnyert előle. A dél-koreai Élősködők című filmje a négy legfontosabb díjat vitte el.

Bong Dzsun Ho a legfontosabb díjakat vitte el
Fotó: Reuters

A legjobb filmnek járó díj mellett a legjobb rendező, a legjobb eredeti forgatókönyv és a legjobb nemzetközi film díját is. Szembetűnő, hogy Hollywood idén nem kívánt nemzetközi szinten is filmet díjazni, tulajdonképpen az Élősködőkről kétszer mondták ki, hogy ez idén a legjobb film. Az tény, hogy Bong Dzsun Ho rendezése nem hagy kívánnivalót maga után, mindez viszont nem mondható el a mondanivalójáról, ami kicsit sem elhanyagolható szempont. Holly­wood talán sosem látott reflektorfénybe rakta az Élősködőket, mondván, nézzék meg minél többen az alkotást.

Mindez azért problémás, mert egy igencsak uszító, gazdagellenes filmről van szó, amelynek ráadásul nagyon nyugtalanító a befejezése. A film legfőbb problémája, hogy egydimenziós, vagyis a társadalmi rétegek közötti szakadékot egyféle nézőpontból közelíti meg: érzelmileg. Ez pedig bizony egy igencsak ismerős régi nóta vagy történelmi távlatba helyezve: kommunista tempó.

A jelek szerint a döntéshozók fejé­ben a képeket illetően még rend van, ugyanis a brit Roger Deakins vehette át a legjobb operatőrnek járó díjat Sam Mendes 1917 című háborús filmjének fényképezéséért. Deakinst eddig tizenöt alkalommal jelölték, és ez lett a második Oscar-díja a Szárnyas fejvadász 2049 után.

Ahogy lapunk már korábban is leírta, a film különlegessége, hogy rejtett vágásokkal dolgoztak az alkotók, vagyis úgy érezhette a néző, hogy olyan filmet lát, amely egyetlen lendületes kameramozgással kíséri végig a főhős életmentő küldetését az I. világháború idején. A filmet egyébként a legjobb hangkeverés díjával is jutalmazták, és a vizuális effektusokért is kapott díjat.

A smink és frizura kategóriájában a Botrány alko­tóit ismerték el, amely viszont azért abszurd, mert éppen egy olyan filmről van szó, amely a nőket ért munkahelyi zaklatásról szól, korunkban játszódik, és az a gondolat is meghúzódik a film mögött, hogy ne kezeljék tárgyként a nőket, akiknek ezek szerint a sminkjük és a frizurájuk kimagaslóan rendben volt.

Sok díjat jósoltak a Volt egyszer egy Hollywood című filmnek is, de úgy látszik, hogy Brad Pitt játéka mellett csak a díszletek tetszettek a döntéshozóknak. Ha visszatérünk az alapgondolathoz, hogy Holly­wood politizál és büntet, akkor egy kicsit sem meglepő, hogy Quentin Tarantino a 60-as évek hippimozgalmát kőkemény kritikával illető filmje sem nyerte el a multikulturális világ eszméjét terjeszteni kívánó holly­woodi elit tetszését.

A gála egyetlen magyar vonatkozása egy szomorú pillanathoz köthető, ugyanis idén is megemlékeztek az elmúlt évben elhunyt filmes alkotókról, köztük az Oscar-díjas Mindenki produceréről, ­Udvardy Annáról.

Tom Hanks bejelentése pedig, amely szerint december 14-én nyílik meg az amerikai filmakadémia múzeuma, régi adósság törlesztése. A 28 ezer négyzetméteres Academy Museum of ­Motion ­Pictures hatalmas gyűjteményé­ben több mint 12 millió fotó, 190 ezer film és videó, nyolcvanezer forgatókönyv és több mint hatvanezer filmplakát szerepel, vagyis lesz miből válogatni.

Oscar 2020

Legjobb film: Élősködők

Legjobb rendező: Bong Dzsun Ho (Élősködők)

Legjobb női főszereplő: Renée Zellweger (Judy)

Legjobb férfi főszereplő: Joaquin Phoenix (Joker)

Legjobb férfi mellékszereplő: Brad Pitt (Volt egyszer egy Holly­wood)

Legjobb női mellékszereplő: Laura Dern (Házassági történet)

Legjobb eredeti forgatókönyv: Bong Dzsun Ho és Han Dzsin Von (Élősködők)

Legjobb adaptált forgatókönyv: Taika Waititi (Jojo nyuszi)

Legjobb operatőr: Roger Deakins (1917)

Legjobb eredeti filmzene: Hildur Guðnadóttir (Joker)

Legjobb eredeti dal: (I’m Gonna) Love Me Again (Rocketman)

Legjobb dokumentumfilm: American Factory

Legjobb rövid dokumentumfilm: Learning to Skateboard in a Warzone

Legjobb animációs film: Toy Story 4.

Legjobb animációs rövidfilm: Hair Love

Legjobb rövidfilm: The Neighbors’ Window

Legjobb nemzetközi játékfilm: Élősködők (Dél-Korea)

Legjobb vágás: Michael McCusker és Andrew Buckland (Az aszfalt királyai)

Legjobb hangvágás: Donald Sylvester (Az aszfalt királyai)

Legjobb hangkeverés: Mark Taylor, Stuart Wilson (1917)

Legjobb látvány és díszlet: Barbara Ling, Nancy Haigh (Volt egyszer egy Hollywood)

Legjobb smink és haj: Kazu Hiro, Anne Morgan, Vivian Baker (Botrány)

Legjobb vizuális effektek: Guillaume Rocheron, Greg Butler, Dominic Tuohy (1917)