Rózsabimbó élve vagy halva

Érdekes, sőt abszurd, hogy minden idők legjobb amerikai filmje arról szól, hogy az amerikai mítosz hazugság.

A főszereplő sajtómágnás, a világ egyik leggazdagabb embere nem tanult meg szeretni Fotó: Mafab

Orson Welles nemcsak rendezte a filmet, amely egy nyomozás története, de ő alakítja – feledhetetlenül – a sajtómágnást, Charles Foster Kane-t is. Halálakor, a film elején, egy újságírót bíznak meg, nyomozza ki, mit rejt Kane utolsó szava, a rózsabimbó. A film során az újságíró keresi föl Kane életének legfontosabb szereplőit, a négy narrációt neki mondják el, mi, nézők pedig látjuk az elmondottakat. Sőt mindig egy kicsit többet. Emiatt az újságíró nem fejti meg a rejtélyt; ilyet se sokszor látunk amerikai filmben, de a nézők megtudják a titkot. A rózsabimbó nem egy versenyló, még csak nem is egy szép nő, hanem egy szánkóra varrt díszítés. Amikor kisgyerekként közlik vele, hogy el kell hagynia a családját, mert milliomos lett és egy bank fogja felnevelni, egy ilyen rózsabimbó-díszítésű szánkót tart a kezében. Vagyis ami egy életen át hiányzott, az a gyermekkori gondoskodó szeretet, amelyet csak az anyjától és az apjától kaphatott volna meg. A világ egyik leggazdagabb embere emiatt nem tanult meg szeretni. Érdekes, sőt abszurd, hogy minden idők legjobb amerikai filmje arról szól, hogy az amerikai mítosz hazugság.