Leveleiből kiderül, hogy noha tisztában volt a járvány végítéletszerű emberi és társadalmi pusztításaival, Kölcsey Ferenc nem igazán törődött vele, inkább az bosszantotta, hogy a katonai kordonok miatt hamarosan a posta sem jár és nem levelezhet. A barátai féltették őt, Bártfay László és Kazinczy Ferenc is, de az író egészségesen vészelte át ezt az időszakot. Kazinczy, mint az előző részből kiderült, nem volt ilyen szerencsés. Később Kölcsey gyönyörű emlékbeszédének hatására döntötte el az Akadémia, hogy kiadja a széphalmi mester összes művét, és országos gyűjtést szerveztek az özvegy és az árvák támogatására.
Furcsa belegondolni, de egy Panka nevű magyar bábának köszönhetjük, hogy van himnuszunk. Bár Kölcsey Ferenc megúszta a kolerát, a pusztító járványok harmincadját korábban már megfizette, sőt egész életén át viselte a fekete himlő bélyegét. Kölcsey jól ismert, méltóságot sugárzó alakja egy antik íróéra emlékeztet, de persze az is feltűnik, hogy félszemű. Négyéves korában, 1794-ben ő is elkapta a Közép-Európán végigpusztító fekete himlőt, amelynek évente több százezer ember esett áldozatául, és a járványban megbetegedettek negyven százaléka meghalt.
Ez a sors várt volna Kölcseyre is, aki olyannyira megbetegedett, hogy elveszítette az eszméletét. Ekkor lépett közbe Panka nevű bábája, aki rávette a szüleit, hogy engedjék egy népi gyógymóddal megmenteni az életét. Czeizel Endre orvos-genetikus Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? – Magyar költőgéniuszok testi és lelki betegségei című könyvében részletesen leírja ezt a jelenetet is. Felhevítették az akkortájt még igen tágas sütőkemencét, de nem annyira, hogy a száraz kukoricaszár lángra lobbanjon benne, 60-70 fok lehetett benne. Ekkor a bába, szorosan mellére szorítva a már eszméletlen kisfiút, bebújt a kemencebelsőbe. A népi szokás szerint a kívül maradóknak hét miatyánkot kellett elmondaniuk, ami nagyjából tíz percig tarthatott.

Fotó: Wikipédia
A hólyagok a forróság hatására kipattantak, ami által állítólag a szokásosnál gyakrabban életben maradtak a kezeltek. Viszont a kisfiú már az ötödik miatyánk után magához tért. Az édesanya, meghallva szavát, kinyitotta a kemence ajtaját, és ekkor állítólag parázs csapódott a gyermek jobb szemébe. Mint Czeizel írja „Kölcsey csonkult szemét a szemgolyó kifolyása okozhatta, ami sérülés vagy fertőzés következménye lehetett. A himlőoltás bevezetése előtt a vakságok öt százalékát okozta e ragályos kór.” A gyermekkori betegség nemcsak a költő testi, hanem az egész lelki alkatát is előre meghatározta.