Kilenc bemutatót tervez a következő évadra a Nemzeti Színház

Kilenc bemutatót hirdetett meg a következő évadra a Nemzeti Színház: Szabó Magda Az ajtó című darabját a norvég Eirik Stubø rendezi, Bulgakov A Mester és Margaritára pedig Alekszandar Popovszkit kérték fel. A Nemzet színháza néven új szlogent kapott a teátrum, a járvány miatti kényszerszünet alatt pedig megkezdték az épület egyes részeinek felújítását, többek között a nagyszínpad felújítása és gépészeti munkálatok zajlanak.

Olyan előadásokat is színre visznek, amelyeket a diákok ingyenesen tekinthetnek meg Fotó: Éberling András

A múlt év eredményeként könyvelte el, hogy sikerült megszerezni 2023-ban a Színházi Olimpia szervezési jogát, mert úgy döntött a szemlét szervező bizottság, hogy a Nemzeti Színház méltó rá, így nemcsak meghívást kapott tavaly a részvételre, de három év múlva meg is szervezheti azt. Vidnyánszky Attila arra is kitért, sajnálatosnak tartja, hogy hosszú vajúdás után az idei ősz helyett a MITEM-et jővő áprilisra helyezik, hiszen rengeteg bizonytalanság övezi a nemzetközi mustrát a koronavírus idején, és mint fogalmazott, egy foghíjas találkozónak nem sok értelmét látja.

Márai Sándor Kassai polgárok a következő évad egyik első darabja lesz, Szabó K. István rendezésében. – Talán nem is annyira színpadra született, egyfajta drámai requiem ez a mű. Többek között figyelnünk kell arra, hogy a belső időket, amelyekkel Márai igen nagyvonalúan bánik, a ma embere türelméhez igazítsuk. Más a hatásmechanizmusa és a belső ritmusa ennek a műnek, ami egyfajta újragondolást igényel – beszélt a darabról a rendező. A darabot idén a Gyulai Várszínház Márai-napok keretében is megtekinthetjük, de egyelőre kérdéses a fesztivál időpontja.

A Rómeó és Júlia Vidnyánszky Attila rendezésében lesz majd látható a következő évadban. – Harminc éve rendeztem utoljára Shakespeare-t, mondhatnám, tolom magam előtt ezeket a nagy klasszikusokat. Az élet és halál nagy kérdéseit érinti a Rómeó és Júlia, tiszta előadási módban. Nem azt az utat fogjuk választani, hogy verstelenítjük a verset, hanem a zeneiségét bontjuk ki. Sok zenével érdekes kísérletet valósítunk meg – emelte ki az igazgató.

Szász János immár harmadszor rendez a Nemzeti Színházban, a Pécsi Országos Színházi Találkozóra beválogatott Macskajáték, és az ott korábban díjat nyert Caligula helytartója után. Csehov Ivanovját Trill Zsolt és Söptei Andrea főszereplésével viszi színpadra. – Nagyon szeretek itt dolgozni. Világos keretek között őszinte, kísérletező kedvű színészek között lehetek, akik mellett én magam is szabadnak érezhetem magam. A karantén magányában, az elgondolkodásban az ember sokkal bátrabb és őszintébb tud lenni, nekem is megannyi ötletem született az Ivanovra. Jóval több mint értelmiségi lecsúszás történet: egy saját magunkkal való elszámolás útja – mondta el Szász János.

A tavalyi Médeia után Eirik Stubø újra rendez a Nemzeti Színház Színpadán: Szabó Magda Az ajtó című munkáját bízta rá a rendező a főszerepben Udvaros Dorottyával. A színésznő a sajtótájékoztatón kifejtette: szenvedélyes, nőiséggel és szellemmel teli embernek tartja Szabó Magdát. – Olyan feladatot kapok, amibe érdemes belehalni. Furcsa különös nő az általam megformált Emerenc – nyilatkozta a színésznő.

A liberalizmus diszkrét bája három nagy mű képi és tartalmi indítékára támaszkodik: Dante Isteni Színjáték, Petronius Satyriconja és Luis Bunuel, A burzsoázia diszkrét bája című filmdráma ötvözete. A darabot Vidnyánszky Attila viszi színpadra. Alekszandar Popovszki a közép-kelet európai színház egyik legkeresettebb alakja rendezi Bulgakov A Mester és Margarita című munkáját.

Az Ők tudjak mi a szerelem, Hubay Miklós műve Rátóti Zoltán rendezésében kerül színpadra, a darab az igazgató szerint valódi jutalomjáték lesz Blaskó Péternek és Bánsági Ildikónak. Vidnyánszky Attila elmondta, Hubay Miklóst régóta szeretné a repertoárra tenni, jövőre ennek is eljön az ideje. A kilenc darab premier időpontjai egyelőre kérdésesek, hiszen a színházi évad indulására is egyelőre csak ajánlások születtek, amelyeket még a járvány további alakulása és a kormányzat döntése határoz meg.