Fővárosi liberális lobbi

Seregi Zoltánnal, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatójával, a színházi tao pályázati úton elnyerhető többlettámogatássá alakításáról, Karácsony Gergelyről és a budapesti független társulatok támogatásáról, a közalkalmazotti munkaviszony megszüntetéséről, a Színház- és Filmművészeti Egyetem szellemiségéről, valamint a nemzeti összetartozás évadáról beszélgettünk.

Várkonyi Mátyás és Béres Attila Egri csillagok musicaljének látványos jelenete Fotó: MTI/Rosta Tibor

– A fővárosban működő független együttesekre fordítható támogatás fölött Karácsony Gergely főpolgármester rendelkezik – fogalmazott Seregi Zoltán, megtoldva azzal: az összeget a kultúráért felelős államtitkárság biztosítja a fővárosnak.

Ellenáll az egyetem

Azért akadt még ellenzéki aggály, amellyel szembesítettem a direktort, jelesül a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) átalakítása. Tegnap nyílt levélben fordultak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez és Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez, amelyben azt kérik, ne hajtsák végre az egyetemet érintő, az aláírók szerint veszélyesnek tartott változtatásokat.

– A főiskolát, majd az egyetemet markánsan liberális nézeteket valló művészek vezették, mint Babarczy László, Ascher Tamás, Máté Gábor, azaz egy szűk kör – szögezte le a színigazgató, aki úgy folytatta: hiába állítják, hogy nem politizálnak, ha valakinek az osztályfőnöke Karácsony Gergellyel egy színpadon szónokol a minisztérium ellen, az hatással lesz a növendékekre, akár pró, akár kontra.

Felvetettem: az említett belterjesség megmutatkozik a Budapest-centrikusságban is, amelynek szellemében nem szerződnek fővároson kívüli együttesekhez a SZFE-n végzettek.

– Rendezők, színészek hozzánk Kaposvárról és Marosvásárhelyről jelentkeznek – bólintott Seregi Zoltán, majd megemlítette saját színiiskolájukat, a Színitanházat, ami ingyenes, érettségi utáni OKJ-s középfokú képzést ad a végzetteknek, ahová még lehet jelentkezni.

– Nálunk profi előadásokban léphetnek színpadra a növendékek, számos kiváló színésszel, rendezővel dolgozhatnak, a munkájukért pedig pénzt kapnak – sorolta, hozzátéve: a legnagyobb, országos érdeklődés a színháztechnika szakon tanulók iránt mutatkozik. – Társulatunkban a fény-, a hang- és a videótechnikusok mindegyike a Színitanházban végzett.

Várkonyi Mátyás és Béres Attila Egri csillagok musicaljének látványos jelenete
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Kedves olvasóim figyelmét felhívom arra, hogy a nem fővárosi teátrumokban a színészek minden műfajban csiszolhatják képességeiket a gyerekdaraboktól a komédiákon át a zenés-táncos produkciókig, a kamara vagy nagyszínpadi drámákig, míg a budapesti együttesek saját stílusuknak megfelelő előadásokat játszanak.

– Ráadásul vidéken egy színész hetente lép annyiszor színpadra, mint Budapesten havonta – fűzte hozzá Seregi Zoltán.

Mire közbevetettem: ugyanakkor a budapesti néhány száz fő befogadására alkalmas kamaraszínházak produkcióit tartja értéknek a magát szakmának nevezők szűk csoportja, s udvari kritikusaik, akik kevéssé foglalkoznak a vidéken született produkciókkal. Majd áttértünk arra, hogy ötesztendős igazgatói ciklusa vége felé közeledik, a minisztérium már kiírta a pályázatot.

Az első öt esztendő

– Természetesen pályázom, bízva a társulat és a fenntartó támogatásában – jelentette ki határozottan a direktor, aki nagyon röviden beszélt fél évtizedes munkájának eredményeiről.

A 120 személyes Sík Ferenc Kamaraszínház elindulásáról, ami a stúdió­val együtt három játszóhelyet biztosít a produkcióknak, s természetesen ott van még a Művész Kávéház, s több ideiglenes helyszín. A többletszínhelyek is hozzájárultak az eladott bérletek és jegyek számának növekedéséhez.

Nálunk profi előadásokban léphetnek színpadra a növendékek
Fotó: Kurucz Árpád

– Az egyik legfontosabb vállalásomnak azt tartom, hogy minden évadban olyan műsortervet állítottunk össze, amelynek gerincét magyar darabok alkották – vallotta be Seregi Zoltán.

S így lesz ez jövőre is a nemzeti összetartozás évadának jegyében.