Mi fán terem a zenészlázadás?

Miért vesztették el türelmüket a könnyűzenészek és mivel érvelnek a koncertszervezések mellett? Veszélyeztetnék a közönségüket vagy másról van szó? Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, miniszteri biztos azt nyilatkozta egy könnyűzenei magazin beszélgetős műsorában, hogy egy koncert veszélyesebb tömegrendezvénynek számít egy futballmeccsnél, Szarka Tamás Kossuth-díjas zenész, énekes is megszólalt az ügyben, mondván, senki nem várhatja el, hogy a magyar kormány az egészségügyi ajánlásokat felülírva döntsön. Összeszedtük a zenészlázadás eddigi fejleményeit.

Szükségmegoldás. Rajongók a Tankcsapda autós fellépésén Debrecenben Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

– Veszélyesebb tömegrendezvénynek számít egy koncert egy futballmeccsnél – állította Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a magyar könnyűzene megújítá­sáért felelős miniszteri biztos a Wanted könnyűzenei magazin podcastjában. A miniszteri biztos virológusokkal konzultált a témában, a szakértők szerint az ültetett nézőtér, a dühöngő, vagyis a színpad előtti állóhelyes rész mellőzése és a szabályozhatóság – vagyis az, hogy mindenkiről lehet tudni pontosan, hová szól a jegye – biztonságosabbá teszi a sporteseményeket, ráadásul mivel a stadionokat kamerákkal is megfigyelik, az esetleges kontaktkutatást is hatékonyabban lehet elvégezni. Demeter Szilárd viszont azt el tudná képzelni, hogy csak ülőhelyes, de a színpad előtti részt üresen hagyó koncerteket rendezzenek.

Aki lemaradt volna a magyar kulturális élet egyik legújabb vitájáról, annak emlékeztetőül felidézzük, hogy a miniszteri biztos a koncertszervezési ügyben lazítást követelő zenészek nyilatkozatai­ra reagált. Azt persze eddig is tudtuk, hogy a rock a lázadás zenéje, no de nem lehet mindig és mindenki ellen lázadni, meg az sem megy, hogy a mindenkori hatalom ellen, mert akkor állandóan forgatni kell a köpönyeget, amíg el nem rongyolódik. Azt is megértjük, hogy mennyire rosszul érinti az ötszáz fős korlátozás a zenekarokat, előadókat. Velük ellentétben (tisztelet a kivételnek) megértjük, miért engedélyezik a sportrendezvényeket és miért nem a koncerteket, lévén a lelátókon megfelelő távolságba lehet ültetni a szurkolókat, ellenben a koncertszínpad előtti placcon állókat nem.

A zenészlázadás hangját Majka adta meg, miután Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban kifejtette: a koronavírus-járvány várható második hulláma miatt nem valószínű, hogy enyhítenek az ötszáz főnél nagyobb tömegrendezvényekre vonatkozó korlátozásokon augusztus 15-ét követően. Majka élő videóban reagált: „Ebben az országban tökéletesen működik az a kettős mérce, amit az elmúlt hetekben meg hónapokban láthattunk: van, akinek szabad tömegrendezvényt szerveznie, és van, akinek meg nem… A focista is hadd focizzon, csak akkor mi is csinálhassuk azt, ami a dolgunk.”

Majd utána jöttek sorban: Lovasi András, a Magna Cum Laude, Henri Gonzo és Farkas Roland, a Hooligans, Pásztor Anna, az Anna and the Barbies énekesnője. És Nagy Feró…Ő azonban nem a Majka megadta hangon, hanem hangnemet váltott: „A vírus még nem mondta, hogy lehet bulikat tartani, az ugyanis nem szűnt meg. Szerintem ez az egész korlátozás nem rólunk szól, hanem a közönségről, hiszen mi, zenészek izolálni tudjuk magunkat a színpadon.” A Demokratikus Koalíció menten rácsatlakozott, és a muzsikusok, előadók által megfogalmazottakat adták vissza közleményükben: „A kormány szerint »szakmai« döntés, hogy focimeccset lehet rendezni, koncertet nem – látni akarjuk az ezt megalapozó szakértői véleményeket.”

A zenészlázadás második felvonása a Kormányinfóval kezdődött, ahol Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: a koronavírus-járvány várható második hulláma miatt elmarad az augusztus 20-i tűzijáték, illetve csak július végén döntenek arról, hogy az ötszáz fősnél nagyobb tömegrendezvényekre vonatkozó, augusztus 15-ig tartó korlátozást feloldják-e.

E második rész főszerepét a fesztiválszervezők vették át, őket is meg lehet érteni, azonban ők nem értették meg a miniszterelnököt, amikor a járvány elején úgy fogalmazott: „A legrosszabbra készülünk, de persze a legjobban reménykedünk.” Tehát amikor az ellenzék azt harsogja, hogy a kormány ahelyett, hogy segítene, inkább elvon és tömi a haveri zsebeket, akkor a muzsikusok talán eszükbe juttathatnák azokat az intézkedéseket, amiket a kabinet az ő támogatásukra hozott az elmúlt hónapokban.

Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, a Ghymes együttes alapító tagja a Magyar Nemzet online felületén publikált írásában leszögezi, hogy túlértékelni a veszélyt hiba, de lebecsülni éppen olyan hiba lenne, hisz ahogyan a cseh vagy a szlovák, úgy a magyar kormány sem dönthet az egészségügyi ajánlásokat felülírva. A zenész azért akart hozzászólni az úgynevezett zenészlázadáshoz, mert felvidéki lévén van viszonyítási alapja és naprakész információi arról, hogyan dolgozzák fel ezt a helyzetet a szlovák zenészek. Ráadásul pár napja több ismert zenésszel énekelt együtt egy pozsonyi stúdióban.

„Peter Lipától kérdeztem például – ő egy etalon mifelénk –, hogy megszervezi-e megint a Pozsonyi Jazznapokat, ez híres Pozsonyban (Bratislavské Jazzové Dni), és azt mondta, hogy egyelőre készül rá, ez ősszel lesz, de biztosat egyszerűen nem tud mondani, és hogy hány embert engedhet majd be, az a kormány döntése lesz. A szlovák könnyűzene is nagyon nehéz helyzetben van. Ugyanúgy, ahogy a szlovák kormány. Virológusokkal egyeztetve hozzák meg a döntéseiket, mert nem képzelik magukról, hogy orvosok is. Nagy fesztiválok, rendezvények, koncertek dőltek már be ott is, mert ott is ilyen döntéseket hoznak.”

Szükségmegoldás. Rajongók a Tankcsapda autós fellépésén Debrecenben
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Szarka Tamás szerint Csehországban ugyanez a helyzet, hisz ott, ha meg is hirdették a fesztiválokat, az emberek félnek, így működnek, hogy a közönség valahogy mégis részt tudjon rajtuk venni. A kormány ott is virológusokkal egyeztet, mielőtt döntene, és sem Szlovákiában, sem Csehországban nem születnek sem hosszú távú tiltások, sem hosszú távú lazítások. A zenész szerint mindezek után senki nem várhatja el, hogy a magyar kormány az egészségügyi ajánlásokat felülírva döntsön, hisz Európa térképén továbbra is villog a vírus, a felelősségteljes döntéshozók erre nem legyinthetnek.

„Tehát állítom, a szomszéd országokban is ilyen a helyzet. Mindazonáltal az augusztusi nyitás még él. Sok zenésszel kommunikálok, őszre, télre keressük a közös dátumokat, de arra az időszakra már nagyon nehéz egyeztetni. Ez azt jelenti, hogy azon zenészek zöme, akik a legtöbben vannak, akik név nélküli profik, sok bulit kötöttek már le. A megarendezvények, megakoncertek bedőltek vagy bizonytalanok továbbra is, igen – ez dátumfüggő –, ám a zenésztársadalom többségét ezek kevéssé érintik. A többség a kisebb előadásokban érintett, és azok egyelőre, jelentem, lesznek. Személy szerint én sem láttam már közönséget majd fél éve… Fáj! Nagyon fáj! Túlértékelni a veszélyt hiba, de lebecsülni éppen olyan hiba. A középutat keresik itt Európában orvosok, politikusok, sőt maga a civil is, aki mérlegel, hogy hova menjen el és hova ne.”

A zeneszerző szerint a helyzetet úgyis csak a tudomány fogja feloldani, és bár nem vigasz, de a „tőke már ezerrel dolgozik a világ eddigi talán legnagyobb bizniszén – a vakcinán. Viszont, egy szó, mint száz, nagy örömömre a profi zenészek többségének egyelőre őszre, télre van munkája. Nekem erre vannak tanúim. A többit csak a jósok tudják.”