Nyáry Krisztián ősei

Akár tanítani is lehetne, hogy ilyen, ha valaki büszke a tudatlanságára.

Budapest, 2012. október 18. Nyáry Krisztián, az Így szerettek õk címû magyar irodalmi szerelmeskönyv szerzõje interjút ad a budapesti Rózsavölgyi Szalonban 2012. október 18-án. MTI Fotó: Beliczay László Fotó: Beliczay László

Ha Nyáry Krisztián nevét hallom, mindig a szifilisz jut róla eszembe. Kérem, ne háborodjanak fel ezen a képzettársításon, nem én tehetek róla, hogy Nyáry Krisztián az írók gatyájában és hálószobájában turkál, egyszerűen nem lehet kitessékelni onnan, hisz ő a legnagyobb magyar irodalmi voyeur. Könyvei szórakoztató, álművelt peep-show-k, de persze elférnek Maya Gold önéletrajza mellett, hisz virágozzék minden pitypang. És persze ne feledjük, hogy Nyáry Krisztiánnak az volt a legnagyobb teljesítménye – az SZDSZ-es kommunikációsámánságon kívül –, hogy homoszexualitással vádolta meg Kölcsey Ferencet. De hát akit a vágyai vezérlik… Viszont most nem újabb bulvárral rukkolt elő Voyeur úr, hanem ködösíteni, eljelentékteleníteni akarja az elmúlt időszak egyik legelőremutatóbb tudományos eredményét, mégpedig azt, hogy sikerült megtalálni az Árpád-ház DNS-ét a kurrens népességekben és lokalizálni a dinasztia őseinek feltételezett származási helyét Észak-Afganisztánban. Tudjuk, hogy ezt nem hagyhatta szó nélkül Voyeur úr, de különös, hogy éppen egy olyan ember nyilvánít véleményt az archeogenetikáról, vagyis az egyik legújabb tudományterületről, aki talán legfeljebb a mendeli alapokhoz ért. De mint kiderült, igazából azokhoz sem.

Ha Nyáry Krisztián a kaptafánál, vagyis hát a peep-show-lyuknál maradt volna, akkor nem követett volna el értelmi harakirit. A neves irodalmár a spanyolviasz és a repülő csészealj után felfedezte azt, hogy az Árpád-háziak európai dinasztiák tagjaival házasodtak, és viszont. Csak nem értem, hogy ezzel mit akart mondani? Hogy kevert vérűek a királyaink? Ez Nyáry fejében rögtön azt jelenti, hogy – idézem – „III. Béla nyolc dédszülőjéből pusztán I. Géza volt Árpád-házi származású” – értsd miféle gént találtak meg, hisz jelentéktelen, csak egy a sok közül, egy derék embernek különben is több tízezer őse van. Szépen hangzik, csakhogy ordenáré csúsztatás, hisz Nyáry Krisztián keveri a szezont a fazonnal.

Elfelejti, vagy nem tudja azt, hogy az Árpád-ház fiágon öröklődött tovább. Mármost három különböző öröklődésmenetet figyelhetünk meg az emberi öröklődésben, ezekből pedig különböző dolgokra következtethetünk. Van az anyai öröklődésmenet, amely mitogenom szekvenciák alapján történik, ezt minden utód csak az édesanyjától kapja változatlanul genetikai örökségként, és van az apai öröklődésmenet, mely az Y-kromoszóma alapján történik, ezt minden fiú az édesapjától kapja, szintén változatlanul, genetikai örökségként. Tehát az Y-kromoszóma ugyanaz bennem, apámban, nagyapámban és így tovább. Ez akárhány keveredéssel sem változik apai ágon, mindig kimutatható. A kutatók ezt vizsgálták, ezt találták meg. A genetikusok e kettő „szinte” változatlan öröklődése alapján messze évezredekre látnak vissza a múltba, hisz kiválóan alkalmasak a leszármazás vizsgálatára.

Nyáry azzal próbálja hitelteleníteni a kutatást, hogy az autoszómás öröklődésmenettel keveri össze az előbbi öröklődésmeneteket. Az embernek 23 pár kromoszómája van sejtenként. A 23 párból egy pár az ivari kromoszóma, ez nőknél a két darab (XX) kromoszóma, férfiaknál egy darab X és egy darab Y kromoszóma. A férfiak Y-ja esetében más az öröklésmenet, marad tehát 22 pár kromoszóma, ezt összefoglaló néven autoszómáknak hívjuk. A pár egyikét az anyától kapjuk, a másik felét az apától (itt van még rekombináció, mely egy kis keveredést okoz, de ez a következő lecke tárgya.) Az utóbbi 22 pár gyorsan változik, minden generációban durván a fele kicserélődik. Erről kezdett értekezni Nyáry Krisztián, csakhogy a publikációban szó sem esik autoszómás génekről.

Voyeur úr ezek szerint a fake factshez is ért, végszava igazán szívhez szóló: „Sokfélék vagyunk, ahogy sokfelől érkeztek az őseink is. Ha a fenti példa bonyolult, mindenki írja le egy papírra a déd- és ükszülei vezetéknevét. Talán archeogenetika nélkül is világos az eredmény”.

Tessék, akár tanítani is lehetne, hogy ilyen, ha valaki büszke a tudatlanságára, de legalább fény derült a neves irodalmár rokonságára: ha mást nem, ebből az eszmefuttatásából annyit megtudhattunk, hogy Nyáry Krisztián az értelemnek sem boldog őse, sem rokona, sem ismerőse.