A versekhez menekülő képzőművész tárlata

Csak ülj a földre és beszélj az égre címmel nyílt meg Marsai Ágnes festményekből, kollázsokból és plasztikákból álló kiállítása.

Marsai Ágnes Csak ülj a földre és beszélj az égre kiállitása. 20200914 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Csak ülj a földre és beszélj az égre címmel nyílt meg Marsai Ágnes festményekből, kollázsokból és plasztikákból álló kiállítása. A Radnóti Miklós Mivégre? című verséből kölcsönzött idézet előreutal arra a transzcendenciát kutató, égre nyíló alkotói tekintetre, amely a természet elemi erejű szépségeit evangéliumi kérdésekkel látja egybe, s amely költészet és képzőművészet hagyományaiból teremt dialogikus egységet. „A képek és plasztikák nem illusztrációk, inkább egy versszerető, sokszor a versekhez menekülő, azokból erőt meríteni akaró ember érzései. A költő, az író mondandójának továbbgondolásából születtek” – írja a tárlathoz készült ismertetőjében a grafikus, szobrászművész.

A műalkotások mindegyikéhez egy-egy magyar író költeménye tartozik
Fotó: Bach Máté

A tárlatban szereplő képzőművészeti alkotások mindegyikéhez tehát egy-egy magyar klasszikus vagy kortárs költő verse, versrészlete tartozik, azonban csak ritkán jelenik meg idézet vagy kalligrafikus motívum formájában a képeken. A képzőművészeti alkotások melletti költemények ugyanakkor segítenek kontextualizálni, értelmezni a gyermeki nézőpontot a szimbolizmussal keverő, a klasszikus modernitás hagyományaival is számoló kreációkat. A képeken egyaránt megelevenedik Karinthy Frigyes A cirkusz című novellájának főszereplője vagy például Weöres Sándor égbe vezető mágikus létrája is („Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra”). Hangsúlyos ­kompozíciók szervesülnek Bartók Béla Cantata profanája köré is, Illyés Gyula Bartók című versére készült és Juhász Ferenc szintén a szarvassá változott fiú történetét feldolgozó eposza nyomán készített képek teszik komplexszé a magyar mítosz­univerzum kidolgozottságát. A már említett szerzőkön kívül a klasszikusok közül József Attila, Czóbel Minka, Pilinszky János, Kosztolányi Dezső, Wass Albert, Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes és Ady Endre ikonikus sorai ihlette művek egyensúlyoznak profán és a szakrális szféra, korszerű modernség és mozdíthatatlan hagyomány határán. A szobrászművész, festő Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kányádi Sándor és Karinthy Frigyes előtt arcképüket ábrázoló plasztikákkal is tiszteleg.

Az Ars Sacra Fesztivál részeként megvalósuló kiállításnak a Magyarok Háza ad otthont, a tárlat a fesztivál időtartama alatt ingyenesen látogatható.