Földöntúli, felemelő és szöveghű, gyönyörű Rómeó és Júlia előadást állít színpadra Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban. Az előadás olvasópróbáján Vidnyánszky Attila kiemelte, fontos esemény, mérföldkő egy színház életében, ha műsorra tűzi Shakespeare örök érvényű drámáját. Mint mondta, önmagában ünnepnek számít a világon a legtöbbet játszott, a legtöbbször interpretált, a leginspirálóbb színdarabot feldolgozni.
A Rómeó és Júlia William Shakespeare egyik legismertebb tragédiája, amelyet számtalan formában feldolgoztak már. A két ellenséges veronai család fiataljai között szövődött végzetes szerelem története a szerelem mindenhatóságáról szól, ami mindent felülír. A Montague és Capulet család konfliktusáról már Dante is szót ejtett az Isteni színjátékban – mutatott rá a rendező. – A társulat életében azonban most jött el az ideje, hogy színpadra vigyük ezt a mindenki által ismert történetet, hiszen érvényeset, igazat tudunk mondani. – Vidnyánszky Attila többször is kiemelte, mindenképpen el szerette volna kerülni a mű konkrét aktualizálást. Mint mondta, ha aktualizálnánk, azzal lerántanánk a földre. Ez a darab úgy szól minden időben, minden generációhoz, hogy nem kell belegyökereztetni a mába. Nem az a cél ugyanis, hogy elkezdjünk a mával kapcsolódási pontokat, párhuzamokat találni a szövegben. Ez egy alaptörténet, egy archetipikus történet. A nagy történet. Rómeó szerepében Herczegh Pétert láthatjuk, Júliát Szász Júlia alakítja. A további szerepekben Blaskó Péter, Nagy Mari, Horváth Lajos Ottó, Tóth Auguszta, Bordás Roland, Berettyán Nándor, Szabó Sebestyén László, Berettyán Sándor, Rubold Ödön, Schnell Ádám és Rácz József tűnik fel. Továbbá a darabban részt vesznek a Kaposvári Egyetem diákjai is. Uray Péter rendező, koreográfus hallgatói lendületükkel, ifjúságukkal gazdagítják az előadást.
Vidnyánszky Attila az előadás díszlet- és jelmeztervébe is beavatta a darabban szereplő színészeket és a sajtó képviselőit. Mint kiemelte, a színpadon minden ég és föld között történik. Cziegler Balázs díszlettervezővel kialakítottak egy olyan expresszív teret, ami jól szolgálja a művet. Ennek a különlegessége, hogy az előrehozott, fix tér közel lesz a nézőtérhez, míg a hátsó rész gurulni fog. A rendező eredetileg kétszintes teret képzelt el, de végül háromszintes díszlet készül. – A talpunk alatt pedig sírboltozatok lesznek, rajtuk járkálnak a színészek. Ám arról még nem döntöttünk, kiknek a nevei lesznek rajta – ez a rész süllyed majd le a kriptához. A díszletnek van egy központi útja is, ami végigmegy a színpad mélyéig. Ez az út egyfajta híd és trambulin egyszerre, amely például a fiatalokat is kiemeli majd a bál közepén. Így rengeteg játéklehetőséget ad a díszlet, amelyen Shakespeare-szövegeket helyezünk el – tájékoztatott a rendező. A jelmezeket Berzsenyi Krisztina tervezi, aki mint mondta, strukturális ruhákat álmodott meg, de Rómeó és Júlia megjelenése inkább organikus lesz. Ezek a jelmezek ugyan korabelinek tűnnek, ám inkább képzőművészeti alkotásokra emlékeztető megjelenésük lesz, s ez hat korabelinek.
