Bohus Zoltán és Lugossy Mária művészházaspár türkiz üvegszobrai a teremtés idilli, még érintetlen világába vezetnek vissza bennünket. A Genezis című tárlaton tizenegy üvegszobrot tekinthetünk meg vasárnapig az Ybl Budai Kreatív Házban. A kiállítást Bordos László Zsolt fényinstallációja teszi még különlegesebbé.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Egyedülálló vizuális utazáson vehetünk részt az Ybl Budai Kreatív Ház Genezis című tárlatán, ahol utoljára láthatjuk idehaza az üvegszobrászat nagyköveteinek, Bohus Zoltánnak és Lugossy Máriának tizenegy türkiz üvegszobrát. Az alkotások ugyanis a kiállítás után véglegesen az Amerikai Egyesült Államokba, a floridai St. Petersburgbe kerülnek egy újonnan épülő kortárs üvegművészeti múzeum gyűjteményébe. Az üvegszobrász-házaspár életútja során egyébként több száz egyedi üvegszobrot készített, melyek ma a legjelentősebb köz-, és magángyűjteményeket gazdagítják világszerte: például a Louvre, a British Museum, a The Corning Museum of Glass, a Kunstpalast Düsseldorf, a Suntory Museum, a Yokohama Museum, valamint hazánkban a Magyar Nemzeti Galéria, a Szent István Király Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum kollekcióit.
A kiállítást Bordos László Zsolt fényinstallációja teszi még különlegesebbé Fotók: Teknős Miklós / Magyar Nemzet
Lugossy Mária (1950–2012) A létezés formái című 2010-es írásában úgy fogalmaz, az üveg maga a megdermedt fény, szakrális anyag, melyben a szivárvány is megjelenik olykor. Amint belépünk a kiállítótérbe, az ember által még érintetlen édeni állapotok jelennek meg előttünk türkiz színben, s ha elég kitartóak vagyunk, egyes üvegszobrokon valóban felfedezhetjük a szivárványt is. Bohus Zoltán (1941–2017) 2009-ben megjelent, a munkásságát áttekintő könyvében pedig így vall művészetéről: „Azért dolgozom hosszabb ideje üveggel, mert azt hiszem, hogy az olyan dolgok, mint tér és idő – melyekről úgy tartják, szobrászi eszközökkel kifejezhetetlenek – megközelíthetők ezzel a rendkívüli anyaggal.” Mindketten könnyedén bántak az üveggel, s alakították szobrokká, történetekké, reflexiókká. Üvegszobraik egyfajta jegyzetek, üzenetek a korról, a társadalomról, amelyben születtek. Az alkotásokat szemlélve úgy érezzük, megmozdul velünk a tér és elcsúszik az idő. A felcsillanó, elvesző vagy éppen élesen előtörő fény pedig mintha megszüntetné a dimenziók, a tér és idő szabta határokat. Mindez megjelenik Bohus Zoltán Titkos tárgy, Üzenet a tengerből, Fény tér, Belső fény, Dűnék vagy Tavasz című szobrain, ahogyan Lugossy Mária Cunami II és Tengerszem című munkáin is. Ám Lugossy művei női mivoltát is hangsúlyozzák és ezzel a születés, az élet és a halál teremtette problémakört elemzik. A fények játékát, a tér és idő élményünket pedig tovább tágítja Bordos László Zsolt különleges fényinstallációja, amely új értelmezést ad az üvegszobroknak.
A tárlat megtekintése során érdemes néhány percet arra szánni, hogy elolvassuk a művészek életútjáról szóló tájékoztatót, amelyekből megtudjuk, hogy Bohus Zoltán díszítőfestő szakon szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Aztán negyvennégy éven keresztül tanított az intézmény Szilikát Tanszékén, majd az önálló üveg szak kialakításával és felszerelésével bízta meg Z. Gács György professzor. Munkásságát többek között Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. A Magyar Iparművészeti Főiskola ötvös szakán végzett Lugossy Mária jelentős köztéri alkotásokat készített, többek közt a Nyugati téri digitális forgóórát a hetvenes években, a Milleniumi Emlékművet Veszprém főterén, a székesfehérvári emlékművet a II. Világháború Áldozatainak emlékére és az 1956-os Forradalom Lángját (Kossuth tér, majd Nagy Imre tér). Alkotói tevékenységét Munkácsy-díjjal és Érdemes Művész elismeréssel is méltatták.
A lányuk, Bohus Eszter által alapított Bohus–Lugossy Alapítvány NAUTILUS projektje a Genezis című tárlattal indult útjára. Az alapítvány célja a kortárs magyar üvegművészet népszerűsítése, a kortárs alkotók támogatása, a művészpár szellemi és tárgyi hagyatékának ápolása, valamint a Térspirál – Európai Kortárs Üvegművészeti Múzeum megvalósítása, amelynek makettjét megcsodálhatjuk a tárlaton. Az épületet Bohus Zoltán 1978-ban készült Térspirál II. című szobra alapján tervezte meg a LAB5 architects. Az alkotást 1979-ben a The Corning Museum of Glass (New York) New Glass című 1979-es vándorkiállításán több mint ezer nemzetközi pályaműből ítélte a legjobbnak a nemzetközi zsűri. A magyar kortárs üvegművészettel foglalkozó művészettörténészek egyetértenek abban, hogy 1979 jelöli azt az évet, amikor a magyar üveg kilépett a nemzetközi élvonalba, és sikere azóta is töretlen. Így a múzeum landmark-jelleggel állíthat élő emléket és képezhet spirális tér- és idő kontinuumot a magyar üvegművészet ötven éve jegyzett nemzetközi jelenlétének.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
