Utoljára idehaza Bohus–Lugossy tizenegy alkotása

Bohus Zoltán és Lugossy Mária művészházaspár türkiz üvegszobrai a teremtés idilli, még érintetlen világába vezetnek vissza bennünket. A Genezis című tárlaton tizenegy üvegszobrot tekinthetünk meg vasárnapig az Ybl Budai Kreatív Házban. A kiállítást Bordos László Zsolt fényinstallációja teszi még különlegesebbé.

Fotó: Teknős Miklós Forrás: Magyar Nemzet

A tárlat megtekintése során érdemes néhány percet arra szánni, hogy elolvassuk a művészek életútjáról szóló tájékoztatót, amelyekből megtudjuk, hogy Bohus Zoltán díszítőfestő szakon szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Aztán negyvennégy éven keresztül tanított az intézmény Szilikát Tanszékén, majd az önálló üveg szak kialakításával és felszerelésével bízta meg Z. Gács György professzor. Munkásságát többek között Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. A Magyar Iparművészeti Főiskola ötvös szakán végzett Lugossy Mária jelentős köztéri alkotásokat készített, többek közt a Nyugati téri digitális forgóórát a hetvenes években, a Milleniumi Emlékművet Veszprém főterén, a székesfehérvári emlékművet a II. Világháború Áldozatainak emlékére és az 1956-os Forradalom Lángját (Kossuth tér, majd Nagy Imre tér). Alkotói tevékenységét Munkácsy-díjjal és Érdemes Művész elismeréssel is méltatták.

A lányuk, Bohus Eszter által alapított Bohus–Lugossy Alapítvány NAUTILUS projektje a Genezis című tárlattal indult útjára. Az alapítvány célja a kortárs magyar üvegművészet népszerűsítése, a kortárs alkotók támogatása, a művészpár szellemi és tárgyi hagyatékának ápolása, valamint a Térspirál – Európai Kortárs Üvegművészeti Múzeum megvalósítása, amelynek makettjét megcsodálhatjuk a tárlaton. Az épületet Bohus Zoltán 1978-ban készült Térspirál II. című szobra alapján tervezte meg a LAB5 architects. Az alkotást 1979-ben a The Corning Museum of Glass (New York) New Glass című 1979-es vándorkiállításán több mint ezer nemzetközi pályaműből ítélte a legjobbnak a nemzetközi zsűri. A magyar kortárs üvegművészettel foglalkozó művészettörténészek egyetértenek abban, hogy 1979 jelöli azt az évet, amikor a magyar üveg kilépett a nemzetközi élvonalba, és sikere azóta is töretlen. Így a múzeum landmark-jelleggel állíthat élő emléket és képezhet spirális tér- és idő kontinuumot a magyar üvegművészet ötven éve jegyzett nemzetközi jelenlétének.