Czuczor Gergely 1800 december 17-én, Felvidéken, Andódon látta meg a napvilágot. Születésekor a Czuczor István nevet kapta, ám a bencés rendbe való belépése után Gergely lett a rendi neve. Mindemellett irodalmi műveit Ete álnéven jelentette meg.

Már egészen fiatal korában kiválóan beszélt németül, szlovákul, latinul és görögül is. Iskoláit a felvidéki Érsekújvárott, Nyitrán, Esztergomban és Pozsonyban végezte el. Annak ellenére, hogy apja katonának szánta, 1817-ben unokatestvérével, Jedlik Ányos fizikussal belépett a bencés rendbe. Teológiai tanulmányait az 1824-ben történő pappá szentelésével zárta le. Ezt követően magyar nyelvészetet, irodalmat és szónoklatot oktatott. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi osztályának levelező-, majd 1836-ban rendes tagja lett. Ugyanebben az évben tagságot kapott a Kisfaludy Társaságban is.
Mivel az MTA legfontosabb feladatai között a magyar nyelv ápolása mellett a korszerű nyelvtanok, szótárak elkészítése szerepelt, így egy nagyszótár összeállításával bízták meg Czuczor Gergelyt és Fogarasi Jánost. Csakhogy a szótár megalkotása korántsem volt zökkenőmentes.
Ismeretes ugyanis, hogy Czuczor költői, eposzírói, népdalgyűjtői, műfordítói, bencés szerzetesi, tanári szerepe mellett forradalmár is volt. Tudniillik 1848 decemberében azzal a kéréssel fordult a Kossuth Hírlapja szerkesztőjéhez, Bajza Józsefhez, hogy a politikai napilapban jelentesse meg Riadó című forradalmi hangvételű versét. A megjelent vers ezután Petőfi egyes harci dalai mellett a szabadságharc egyik forradalmi indulójává vált. Ezután a fővárost elfoglaló osztrákok letartóztatták és Czuczor kivégzését javasolták. Az MTA elnökének közbenjárására azonban nem végezték ki, hanem a budai várbörtönben tartották fogságban. 1850-ben átszállították a bécsi majd a kufsteini börtönbe, ahol mindvégig az MTA által kiadott munkán, az értelmező szótár megírásán dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia közbejárására 1851 májusában kiszabadult a börtönből, ahol az egészségi állapota rendkívül megromlott. Szabadulása után szinte kizárólag a nyelvtudománnyal foglalkozott, költeményeket ekkor már nem írt.