Czuczor Gergely 1800 december 17-én, Felvidéken, Andódon látta meg a napvilágot. Születésekor a Czuczor István nevet kapta, ám a bencés rendbe való belépése után Gergely lett a rendi neve. Mindemellett irodalmi műveit Ete álnéven jelentette meg.

Czuczor Gergely 1800 december 17-én, Felvidéken, Andódon látta meg a napvilágot. Születésekor a Czuczor István nevet kapta, ám a bencés rendbe való belépése után Gergely lett a rendi neve. Mindemellett irodalmi műveit Ete álnéven jelentette meg.
Már egészen fiatal korában kiválóan beszélt németül, szlovákul, latinul és görögül is. Iskoláit a felvidéki Érsekújvárott, Nyitrán, Esztergomban és Pozsonyban végezte el. Annak ellenére, hogy apja katonának szánta, 1817-ben unokatestvérével, Jedlik Ányos fizikussal belépett a bencés rendbe. Teológiai tanulmányait az 1824-ben történő pappá szentelésével zárta le. Ezt követően magyar nyelvészetet, irodalmat és szónoklatot oktatott. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi osztályának levelező-, majd 1836-ban rendes tagja lett. Ugyanebben az évben tagságot kapott a Kisfaludy Társaságban is.
Mivel az MTA legfontosabb feladatai között a magyar nyelv ápolása mellett a korszerű nyelvtanok, szótárak elkészítése szerepelt, így egy nagyszótár összeállításával bízták meg Czuczor Gergelyt és Fogarasi Jánost. Csakhogy a szótár megalkotása korántsem volt zökkenőmentes.
Ismeretes ugyanis, hogy Czuczor költői, eposzírói, népdalgyűjtői, műfordítói, bencés szerzetesi, tanári szerepe mellett forradalmár is volt. Tudniillik 1848 decemberében azzal a kéréssel fordult a Kossuth Hírlapja szerkesztőjéhez, Bajza Józsefhez, hogy a politikai napilapban jelentesse meg Riadó című forradalmi hangvételű versét. A megjelent vers ezután Petőfi egyes harci dalai mellett a szabadságharc egyik forradalmi indulójává vált. Ezután a fővárost elfoglaló osztrákok letartóztatták és Czuczor kivégzését javasolták. Az MTA elnökének közbenjárására azonban nem végezték ki, hanem a budai várbörtönben tartották fogságban. 1850-ben átszállították a bécsi majd a kufsteini börtönbe, ahol mindvégig az MTA által kiadott munkán, az értelmező szótár megírásán dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia közbejárására 1851 májusában kiszabadult a börtönből, ahol az egészségi állapota rendkívül megromlott. Szabadulása után szinte kizárólag a nyelvtudománnyal foglalkozott, költeményeket ekkor már nem írt.
Az MTA előzetes tervei alapján A magyar nyelv szótárába a közélet, a mesterségek, valamint a tudományok szavai és értelmezései kerültek volna, illetve új kifejezéseket is ajánlott volna. Czuczor és Fogarasi főleg magyar irodalmi művekből, továbbá a köznyelvből gyűjtötték a szótárba szánt kifejezéseket. Végül olyan szavak kerültek bele, mint például a tulajdonnevek, a nyelvújításkor létrejött szavak, a tájszavak, valamint az elavultnak vélt szavak.
A szerkesztők elsődleges feladata egy értelmező szótár készítése volt, ám ők ezt kiterjesztették a szótörténeti elemzésre és más nyelvekkel való összehasonlításra is. Czuczor és Fogarasi a szótár készülésével párhuzamosan folyamatosan bemutatta az Akadémiának az elkészült részeket, azonban az Akadémia csak hosszú tanácskozásokat követően fogadta el a szerkesztők egyes javaslatait, módosításait. A munka egyik legnagyobb kritikusa Hunfalvy Pál volt, aki szerint a szótár hiteles, tudományos megvalósítása szinte lehetetlen.
Czuczor halála után az anyaggyűjtést és a szótár befejezését Fogarasi egyedül vezényelte. Az első tudományos igényű egynyelvű magyar értelmező szótár végül 122 000 címszót tartalmazott, amelyet az Athaenaeum hat kötetben adott ki. Az MTA akkori elnöke 1874-ben bemutatta a szótárt és elismerte a szerkesztők munkáját, ezt Czuczor Gergely sajnos már nem élhette meg. A magyar nyelv szótárának pótkötete 2019-ben a Magyar Nyelvstratégiai Intézet gondozásában jelent meg.
Rási Szilvia, Eszterházy Károly Egyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola PhD hallgatója
Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet honlapján olvasható.
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy régi adósság törlesztését kezdte meg a Magyarságkutató Intézet. A Magyarságkutató Intézet a pozsonyi csatát feldolgozó animációs filmjének bemutatójára 2020. december 21-én, hétfőn 21 órától kerül sor az M5 kulturális csatornán.
A Franco Zeffirelli által rendezett Puccini-örökzöld, a Bohémélet is megtekinthető a 2025/2026-os évadban.
Luc Besson legújabb filmjét még a pandémia alatt forgatta egy okostelefonnal, alacsony költségvetésből, és két teljesen ismeretlen, de tehetséges amerikai színésszel.
Jelenleg az Ossian áll az élen, de szorosan a nyomában van többek között az Edda, a Lord, a Tankcsapda és a Road.
A Szélesvásznú történelem mai adásában a magyar filmklasszikusok keveset emlegetett gyöngyszeme, az 1951-ben bemutatott Déryné kerül a reflektorfénybe. A Hír TV műsorában Szanyi Sarolta kérdezte Csatári Bence történészt és Szigethy Gábor írót, színháztörténészt.
Nagy Márton további árcsökkentést helyezett kilátásba
A Barcelona és a Real Madrid fordulatos kupadöntőjén tényleg a bíró volt a főszereplő
Kiderült, mennyi pénz volt Ferenc pápa személyes számláján: azt is tudni, ki kapta meg az összeget
Revans: ott szúrtak oda a DAC-szurkolók, ahol az a legjobban fáj a szlovákoknak (FOTÓ)
Csillagjegyed alapján ez az Arkangyal vigyázz rád!
A szekta közben halálosan szerelmes: a Messiás Rómában
Zajlik a küzdelem a magyar rock zenekarok között, most ön is szavazhat a kedvenceire
Csodagólok és elképesztő bírói ítéletek: hosszabbítás a Barcelona-Real Madrid kupadöntőn – ÉLŐ
Putyin üzent: így hajlandó tárgyalni Ukrajnával
Putyin bejelentette a győzelmet
A Liverpool legendája szerint azonnal kiteszik Szoboszlait a kezdőből, ha ez megtörténik
Óriási balhé az El Clásico végén, a Real Madrid sztárja jéggel dobálta a bírót
A Franco Zeffirelli által rendezett Puccini-örökzöld, a Bohémélet is megtekinthető a 2025/2026-os évadban.
Luc Besson legújabb filmjét még a pandémia alatt forgatta egy okostelefonnal, alacsony költségvetésből, és két teljesen ismeretlen, de tehetséges amerikai színésszel.
Jelenleg az Ossian áll az élen, de szorosan a nyomában van többek között az Edda, a Lord, a Tankcsapda és a Road.
A Szélesvásznú történelem mai adásában a magyar filmklasszikusok keveset emlegetett gyöngyszeme, az 1951-ben bemutatott Déryné kerül a reflektorfénybe. A Hír TV műsorában Szanyi Sarolta kérdezte Csatári Bence történészt és Szigethy Gábor írót, színháztörténészt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.