Czuczor Gergely 1800 december 17-én, Felvidéken, Andódon látta meg a napvilágot. Születésekor a Czuczor István nevet kapta, ám a bencés rendbe való belépése után Gergely lett a rendi neve. Mindemellett irodalmi műveit Ete álnéven jelentette meg.

Czuczor Gergely 1800 december 17-én, Felvidéken, Andódon látta meg a napvilágot. Születésekor a Czuczor István nevet kapta, ám a bencés rendbe való belépése után Gergely lett a rendi neve. Mindemellett irodalmi műveit Ete álnéven jelentette meg.
Már egészen fiatal korában kiválóan beszélt németül, szlovákul, latinul és görögül is. Iskoláit a felvidéki Érsekújvárott, Nyitrán, Esztergomban és Pozsonyban végezte el. Annak ellenére, hogy apja katonának szánta, 1817-ben unokatestvérével, Jedlik Ányos fizikussal belépett a bencés rendbe. Teológiai tanulmányait az 1824-ben történő pappá szentelésével zárta le. Ezt követően magyar nyelvészetet, irodalmat és szónoklatot oktatott. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi osztályának levelező-, majd 1836-ban rendes tagja lett. Ugyanebben az évben tagságot kapott a Kisfaludy Társaságban is.
Mivel az MTA legfontosabb feladatai között a magyar nyelv ápolása mellett a korszerű nyelvtanok, szótárak elkészítése szerepelt, így egy nagyszótár összeállításával bízták meg Czuczor Gergelyt és Fogarasi Jánost. Csakhogy a szótár megalkotása korántsem volt zökkenőmentes.
Ismeretes ugyanis, hogy Czuczor költői, eposzírói, népdalgyűjtői, műfordítói, bencés szerzetesi, tanári szerepe mellett forradalmár is volt. Tudniillik 1848 decemberében azzal a kéréssel fordult a Kossuth Hírlapja szerkesztőjéhez, Bajza Józsefhez, hogy a politikai napilapban jelentesse meg Riadó című forradalmi hangvételű versét. A megjelent vers ezután Petőfi egyes harci dalai mellett a szabadságharc egyik forradalmi indulójává vált. Ezután a fővárost elfoglaló osztrákok letartóztatták és Czuczor kivégzését javasolták. Az MTA elnökének közbenjárására azonban nem végezték ki, hanem a budai várbörtönben tartották fogságban. 1850-ben átszállították a bécsi majd a kufsteini börtönbe, ahol mindvégig az MTA által kiadott munkán, az értelmező szótár megírásán dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia közbejárására 1851 májusában kiszabadult a börtönből, ahol az egészségi állapota rendkívül megromlott. Szabadulása után szinte kizárólag a nyelvtudománnyal foglalkozott, költeményeket ekkor már nem írt.
Az MTA előzetes tervei alapján A magyar nyelv szótárába a közélet, a mesterségek, valamint a tudományok szavai és értelmezései kerültek volna, illetve új kifejezéseket is ajánlott volna. Czuczor és Fogarasi főleg magyar irodalmi művekből, továbbá a köznyelvből gyűjtötték a szótárba szánt kifejezéseket. Végül olyan szavak kerültek bele, mint például a tulajdonnevek, a nyelvújításkor létrejött szavak, a tájszavak, valamint az elavultnak vélt szavak.
A szerkesztők elsődleges feladata egy értelmező szótár készítése volt, ám ők ezt kiterjesztették a szótörténeti elemzésre és más nyelvekkel való összehasonlításra is. Czuczor és Fogarasi a szótár készülésével párhuzamosan folyamatosan bemutatta az Akadémiának az elkészült részeket, azonban az Akadémia csak hosszú tanácskozásokat követően fogadta el a szerkesztők egyes javaslatait, módosításait. A munka egyik legnagyobb kritikusa Hunfalvy Pál volt, aki szerint a szótár hiteles, tudományos megvalósítása szinte lehetetlen.
Czuczor halála után az anyaggyűjtést és a szótár befejezését Fogarasi egyedül vezényelte. Az első tudományos igényű egynyelvű magyar értelmező szótár végül 122 000 címszót tartalmazott, amelyet az Athaenaeum hat kötetben adott ki. Az MTA akkori elnöke 1874-ben bemutatta a szótárt és elismerte a szerkesztők munkáját, ezt Czuczor Gergely sajnos már nem élhette meg. A magyar nyelv szótárának pótkötete 2019-ben a Magyar Nyelvstratégiai Intézet gondozásában jelent meg.
Rási Szilvia, Eszterházy Károly Egyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola PhD hallgatója
Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet honlapján olvasható.
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy régi adósság törlesztését kezdte meg a Magyarságkutató Intézet. A Magyarságkutató Intézet a pozsonyi csatát feldolgozó animációs filmjének bemutatójára 2020. december 21-én, hétfőn 21 órától kerül sor az M5 kulturális csatornán.
A Kossuth-díjas színész kilencvenéves volt.
A tárlaton fotók, családi albumokban őrzött dokumentumok is láthatók lesznek.
A versenyben kizárólag új, országos fesztiválon még elő nem adott művek vehetnek részt.
A világ egyik legrangosabb filmfesztiválján magyar alkotást is díjaztak.
Ruszin-Szendi Romulusz is megszólalt a luxus szolgálati villája ügyében
Áttörés a gazdaságban: jön Európa legnagyobb adócsökkentése
Fotókon Rúzsa Magdi arénás koncertje – galéria
Vitályos Eszter: visszatérítik a nyugdíjasoknak a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek forgalmi adóját + videó
Meg van írva, ez a 3 csillagjegy valamiért nagyon különleges
Hivatalos: bezárt Magyarország egyik legszebb kastélya – még utoljára megnézheti mindenki
Orosz–ukrán háború: Haladnak előre az orosz csapatok
Disznóvágáson jártunk: ezt biztos, hogy nem tudtad a házi kolbászról
Német választások: Kijevben Weidel és az AfD ellen tüntettek
Bírók helyett randalírozók voltak a tüntetésen
Oszló holttestet találtak egy Teréz körúti lakásban
Alice Weidel ezt üzente a szavazóknak a voksolás napján
A Kossuth-díjas színész kilencvenéves volt.
A tárlaton fotók, családi albumokban őrzött dokumentumok is láthatók lesznek.
A versenyben kizárólag új, országos fesztiválon még elő nem adott művek vehetnek részt.
A világ egyik legrangosabb filmfesztiválján magyar alkotást is díjaztak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.