A „boldog békeidők” brandjét építi Balatonföldvár

Figyelemre méltó vállalkozásba, a város idegenforgalmi újrapozicionálásába kezdett Balatonföldvár önkormányzata, a város dualizmus kori múltjára és fennmaradt építészeti örökségére alapozva. Megpróbálják Balatonföldvárt visszahelyezni a piedesztálra, ahol a „boldog békeidőkben” volt és maradt egészen 1945-ig.

Balatonföldvár Illusztráció. 20210123 Balatonföldvár Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

Nincs még egy olyan település a Balaton partján, melynek születési időpontját percre pontosan ismerjük: 1896. június 14-én, 17 órakor nyitották meg ünnepélyesen Balatonföldvár fürdőtelepet. Széchényi Imre gróf vezetésével a Széchényi család a kor igényeinek megfelelő fürdővárost hozott létre a családi birtokhoz tartozó Földvárpusztán. A gróf jó érzékkel ismerte fel, hogy mily nagy igény volna a hazai nagybirtokosok, iparmágnások és nagypolgárok, egyszóval a felső tízezer körében egy olyan vízparti üdülőhelyre, amely vetekszik a kor divatos ­adriai üdülőhelyeivel.

1894-től kezdődően Balatonföldvár villasorai, golf-, lovas- és teniszpályái, jachtkikötője, klubja és szállodái néhány év leforgása alatt a semmiből nőttek ki és az arisztokrácia legfelkapottabb üdülőparadicsomává tették.

Balatonföldvár télen is képes megmutatni egykori báját. Nevét arról a kelta sáncvárról kapta, amely az ötvenvalahány méter magas függőleges partfal tetejét és a magaslat keleti lejtőjét foglalta magába lefelé szélesedő háromszög alakban, egészen az akkori vízpartig. Mivel a régészettudomány még adós az alapos feltárásával, csak azt tudjuk biztosan, hogy Kr. e. 11-ig éltek itt kelták, Pannónia rómaiak általi elfoglalásáig. Földsáncuk nyomokban még ma, két évezred múltán is megvan, déli vonalát a Kelta sétány jelzi, melyen feljutunk a löszfal tetejére. Itt a Balaton talán legcsodálatosabb panorámája tárul elénk: a mindig más kékben játszó tó mindkét medencéje Badacsonytól Keneséig, szemben a Tihanyi-félszigettel.

Aki szeretné teljessé fokozni az élményt, fellépcsőzhet a néhány éve épült látogatóközpont hajózástörténeti kiállítást magába foglaló kilátójába, amely egész évben nyitvatart.

Odalenn, a parton Kádár-kori, lapos kátránytetős szállodák kopott betonszürke tömbjei sorakoznak, melyek koruk építészetének legnagyobb csúfságára lépcsőházaikat mutatják a Balaton felé. Ha előbb-utóbb eltűnnek majd, nem fognak hiányozni a látképből.

Marketing úriasan

Talán itt, a magas löszfal tetején állt 1870-ben Széchényi Dénes gróf is, amikor megfogalmazódott benne az üdülőtelep létesítésének gondolata, amit aztán fia, Imre vitt sikerre. Akkor még nádasok húzódtak a déli vasút töltéséig. Széchényiék megbízták a családi főkertészt, Schilhán Józsefet a partfal alatti terület ligetesítésével, illetve Spur István uradalmi mérnököt a fürdőtelep megtervezésével. Ő jelölte ki az utcák, a parti sétány, a kikötő helyét, és az eladásra kínálható telkek parcellázását is feladatul kapta. A Balatonföldvár című helytörténeti könyv szerint tizenöt év készülődés után, 1887-ben érett meg a pillanat arra, hogy Széchényi Imre és barátai reklámot csináljanak az akkor még csak fürdőkabinokkal felszerelt fürdőtelepnek. Módszerüket tanítani lehetne marketingeseknek: meghívták a balatonfüredi Stefánia Yacht-klub főúri tagságát vendégségbe, a kor társasági életének színe-java pedig Nádasdy Ferenc gróffal az élen, hat vitorláson meg is érkezett. A vidám úri muri persze hatalmas sajtó­visszhangot keltett.

A déli part kikötője csak 1905-ben készült el Fotó: Bach Máté

Az elsőként felkínált félszáz telek gyorsan el is kelt, tíz villát a Széchényi család maga is építtetett részben családtagoknak, részben eladásra. A telkeket – mai szóval – összközműves ingatlanként árulták, tehát közvilágítású utcák és villamosított házak, öntözőrendszerrel felszerelt parkok, vízvezeték- és csatornahálózathoz kapcsolt szennyvíztisztító műveik voltak.

A grófék munkájának hála pár hónappal később már az özvegy trónörökösné, Stefánia látogatásáról áradozott a sajtó, aki a Baross gőzössel érkezett ide Esterházy herceg, Károlyi, Erdődy és Zichy gróf, valamint Nádasdy báró kíséretében. Eseménynek számított, hogy Széchényi gróf egymaga evezett be a gőzöshöz a trónörökösnőért.

Azért volt szükség a csónakos partraszállásra, mert a déli part első kikötője – Kvassay Jenő tervezésében – csak 1905-ben készült el.

A főrendek jelenléte mágnesként vonzotta a jómódú polgárság tagjait, akik igyekeztek az arisztokraták villáihoz méltó nyaralókat építtetni maguknak, mint például Kandó Kálmán, akinek a háza ma is a sétány egyik ékköve. A korabeli szállodai és éttermi vendégkönyvekben a színész és operaénekes hírességek, politikusok, főtisztek és festőművészek neve mellett ott találjuk Rákosi Jenő, Móra Ferenc, Németh László, Szabó Lőrinc, Keresztury Dezső szignóját is.

Különös szoborcsere

Ahogy sétálunk az egykori Imre (ma Petőfi) utcán lefelé, jobbra-balra a dua­lizmus jólétét idéző villák sorakoznak, többnyire hitelesen felújítva. Látszik rajtuk, hogy ma is jómódú emberek birtokában vannak, míg az a néhány jobb sorsra érdemes ház, amely ma szomorú homlokzattal várja a szebb időket, még mindig magán viseli a szocializmus nyomát: stílusidegen hozzáépítéseket, ízléstelenséget. Korányi Frigyes villája épp megújulóban, Bajor Gizi udvarháza méltatlanul elhagyatva áll.

Téli sétánk a nyáron mindig zsúfolásig tele korzón vezet keresztül, amely most tökéletesen kihalt, egyedül a Platán étterem tartja a frontot – elvitelre dolgozik. A híres Pub-lik télire minden évben bedeszkázott terasza előtt áll az alapító Széchényi Imre bronz mellszobra. Eredetijét Darányi Ignác későbbi kormányfő avatta fel 1908-ban, amit aztán 1954-ben túlbuzgó helyi elvtársak kicseréltek Széchenyi István szobrára – csak ők tudják, ­miért, hiszen Széchényi Imre bácsikájának semmi köze nem volt Balatonföldvárhoz. Végül a jelenlegi városvezetés állította vissza a településalapító szobrát, a legnagyobb magyarnak pedig keresnek másik helyet.

Szabolcs Péter, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását Holovits Huba polgármester leplezte le Fotó: Krausz Andrea

De nem a szoborleváltás volt az őrült társadalmi kísérlet legnagyobb kártétele, sokkal inkább a magántulajdonú villák államosítása, tulajdonosaik osztályellenséggé nyilvánítása, lágerekbe vagy emigrációba kényszerítése. Az ingatlanok egy részét az „élcsapat” káderei egymás közt osztották szét, más részét ízléstelen vállalati üdülővé alakították át. Sokat elbontottak közülük, hogy szocreál betonkockákat építsenek a helyükre.

A tömegturizmus szolgálatában Balatonföldvár sem úszta meg lángosos-hekkes bódék, az igénytelen murvaburkolatok, a szovjet laktanyák arculatára hajazó városképi elemek felbukkanását.

A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben persze sok városi tájseb begyógyult, de így is akad még tennivaló. Az önkormányzat éppen ezért stratégiai döntést hozott: egy régi-új településarculat kialakítását tűzte zászlajára csaknem kétmilliárdos projekt részeként.

Városrehabilitáció

– A boldog békeidők hangulatát szeretnénk visszahozni, a nyugalom szigetét megteremtve. Balatonföldvár adottságaiból kiindulva ez a kézenfekvő fejlődési út a számunkra – foglalja össze céljaikat Holovits Huba polgármester, aki Rákosi Jenő egykori villájából kialakított, nemrégiben szépen kicsinosított hivatalában fogad. Mint mondja, Balatonföldvárnak nincsenek fejlesztési területei, hiszen keletről Szántód, nyugatról Szárszó fogja közre. Itt mindösszesen öt modern, nem túl nagy léptékű apartmanház építésére van hely az elmúlt hét évtizedben elhanyagolt, ezért elvadult hajdani Schilhán-park százéves fái között. Mindez tehát városrehabilitációnak is mondható.

– Az északi parti települések példamutatóak a számunkra abban, hogy meg tudták őrizni identitásukat, történelmi múltjukat, településszerkezetüket, így volt mire építeniük saját imázsukat. A déli parti településekből viszont építészetileg jellegtelen, egységes massza lett, ami alól szinte csak Balatonföldvár a kivétel.

– Hatalmas szerencsénk – folytatja a polgármester –, hogy a város egykor logikusan tervezett szerkezete és épületeink jelentős része megmaradt. A századfordulós hangulat is érződik csak erősítenünk kell.

A városrehabilitáció részeként véghez visszük a Kvassay sétány teljes esztétikai rekonstrukcióját, felépítjük a második látogatóközpontunkat, benne a Boldog békeidők nyarai Balatonföldváron című élményalapú tematikus kiállítással, amely egy kultúrtörténeti séta lesz épített installációkkal, animációkkal, színészek által elmondott párbeszédekkel, hogy a végére a látogató a korabeli nyaralás minden élményét átélhesse. Emellett amennyire lehet, korhűvé alakítjuk történelmi városrészeinket, lebontjuk a kikötő emblematikus bejárata előtti teret kettészelő büfésort, rendbe hozzuk a végre műemléki rekonstrukció alatt álló, hajdan zárt körű Club épületének környezetét és lobbizunk azért, hogy a Bahart tulajdonában lévő 400 férőhelyes kikötő is mielőbb megújuljon, exkluzívabbá váljon. Miután az igények messze meghaladják a férőhelyek számát – százas várólista van – úgy határoztunk, hogy a Kavassay sétány átellenes, nyugati végén pályázati forrásból építünk egy 170 hajó befogadására alkalmas új kikötőt, amely a sétány keleti végi ellenpontja lesz a kikötői bejáratnál lévő mai központnak. Hisszük, hogy a magasabb szintre emelt városi környezet igényessége visszahat majd a turisztikai szolgáltatások színvonalára, sőt a magántulajdonú ingatlanok állapotára is – szögezi le a polgármester, aki büszke rá, hogy ősi földvári család sarja: felmenői már akkor működtették a helyi csárdát, amikor Balatonföldvár még Földvárpuszta volt.

A tó talán legcsodálatosabb panorámája – Badacsonytól Keneséig – itt tárul elénk Fotó: Bach Máté

– Ajánlásokat teszünk majd a vendéglátó egységeknek, hogy külön piktogrammal jelöljék azokat a jellegzetes ételeket, italokat és süteményeket, amelyek a boldog békeidők kedvencei voltak – sorolja tovább az arculatépítés eszközeit a Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület elnöke, Fekete Tamás, aki szerint az önkormányzati program a lokálpatriotizmust is erősíti.

A településről készül telefonos applikáció, amely a historizáló épületeket mutatja be, felelevenítve a történelmi falak között egykor nyaraló ma is híres főnemesek, nagypolgárok, művészek és politikusok élettörténetének elfeledett földvári epizódjait, anekdotáit, legendáit. Az applikáció tematikus útvonalakat is ajánl majd, amellyel a helyi nevezetességek lesznek megismerhetők.

Az önkormányzat felől a korhű felújítása előtt álló vasútállomás épülete mellett haladunk el, melynek emeleti termében a békeidők utazási szokásairól szóló kiállítás lesz látható. Az állomás mögött az egykor közadakozásból épült katolikus templom, melynek parkja ugyancsak megújul, mégpedig a századforduló parképítési stílusában. A park szélén pedig már zajlik az országos hírű szabadtéri színpad, a Kultkikötő újjáépítése, ahol nyaranta egymásnak adják a kilincset a Kárpát-medence társulatai, illetve legkülönfélébb zenekarai. Az új, eső védett nézőtér előtt a Balaton-part legnagyobb fedett színpada áll majd.

Ahogy a boldog békeévek atmoszférája kiválóan illik a jó módú – mai szóval fizetőképes – belföldi vendégkört megcélzó fürdőhelyhez, nem volna teljes az idegenforgalmi kínálat minőségi kulturális szolgáltatások nélkül. A boldog békeidőkben sem volt az.