Az 1830-ig tartó függetlenségi háborúban az elszánt görögöknek több mint százezer embert sikerült mozgósítani, szemben a majd félmilliós oszmán‒albán hadsereggel. A kitartás és a szabadságvágy Európa-szerte kiváltotta a görögök iránti rokonszenvet, pénzadományokat gyűjtöttek a görög népnek, Byrontól Shelley-ig számos önkéntes harcolt az eszméért, világgá kürtölve a görög nép hősies elszántságát.
A felszabadító harcok során brit, francia és orosz segítséggel Görögország 1830-ban elnyerte függetlenségét, amely akkor még csak a Peloponnészosz, a Kikládok és a görög szárazföld egy részét jelentette.
A bicentenárium alkalmából a Görög Intézet szimbolikus gesztussal tiszteleg a szabadságharc hősei és az újkori görög történelem legnagyobb ünnepe előtt.
Március 25-én este, a magyar márciusi forradalomban fontos szerepet játszó épületet, a Magyar Nemzeti Múzeumot látványos díszkivilágítással a görög lobogó kék-fehér színeibe öltöztetik, hogy egy este erejéig néma méltósággal adózhassunk a görög s egyben a magyar szabadságeszmény hősei és eseményei előtt.
Fotó: Bíró András
Ezen a napon az egész világ „göröggé válik”, hogy megemlékezzen a szabad Görögország kétszázadik évfordulójáról. Világszerte ikonikus épületek, hidak, természeti jelenségek öltik magukra a kék-fehér színt. Az ünnepléshez csatlakozik a San Franciscói városháza, a Santa Monica-móló óriáskereke, az ikonikus, bostoni Zakim-híd, a Piscataqua-folyó hídja, amely New Hampshire és Maine államokat köti össze. A kanadai Torontóban található CN-torony, a világ harmadik legmagasabb tornya is kék-fehéren világít március 24-én és 25-én, valamint a természet egyik csodája, a Niagara-vízesés is. Fénysugarakkal a görög zászlót tűzik ki szimbolikusan a Sydney-i Operaházra, és Dél-Afrikában, Johannesburgban az ünnep részeként az eddigi legnagyobb (ezerötszáz négyzetméter) görög zászlót lobogtatják.
A budapesti megemlékezés kezdeményezője a Görög Intézet, közreműködik a Magyar Nemzeti Múzeum. Az eseményt az Országgyűlés görög szószólói irodája támogatja.
