A Bogányi-zongorát lépésről lépésre fejlesztették

Megszállottság, alázat, szenvedély. Ez a három szó jut először eszembe, miközben Bogányi Gergelyt, később pedig zongorajátékát hallgatom. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész több mint tíz éve vezet művészeti iskolát Szobon, ahol kiemelten figyelnek a tehetségek felfedezésére, továbbfejlesztette csodazongoráját, amely így még gyönyörűbben szól, s amelyet egészen közelről vehetek szemügyre a szobi zongoraműhelyben. Emellett alig várja, hogy a megújult hangszeren élőben, közönség előtt zongorázzon.

Bogányi Gergely fotó: Mirkó István Fotó: Mirkó István Forrás: Magyar Nemzet

Bogányi Gergely zongoraművész 2008 szeptemberében került a Szobi Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola élére. Az intézményben kedélyesen fogad, s rögtön azzal kezdi a beszélgetést, hogy amikor az iskola vezetője lett, misszióként tekintett a feladatra, ugyanis szerette volna felvirágoztatni az elmaradott térség művészeti oktatását. – A mi zeneiskolánk az egyik legnagyobb az országban, hiszen hét telephelyünk működik a régióban, összesen kétszázhatvan növendékkel. Ez azért érdekes, mert míg más vidéki térségekben csökkenő tendencia figyelhető meg a diákok létszámában, addig nálunk növekvő. Ebben pedig nagy szerepe van a tantestületnek, amelynek nagyon sokat köszönhetek, és amelynek tagjaival összekovácsolódtunk az évek során. Elsősorban kulturális és lelki fejlődésen mentünk keresztül, s ez nemcsak itt, helyben érzékelhető, hanem országos szinten is – állítja Bogányi Gergely, akit mindig is foglalkoztatott, hogyan lehet életben tartani a magyar kultúra egyik alappillérét, a zenei képzést. – Hatalmas kincs, hogy még mindig működik a zeneiskolák hálózata Magyarországon. Ez egy olyan érték, amit mindenképpen meg kell tartani – hangsúlyozza. A zongoraművész szerint az alapfokú zeneoktatás nemcsak azért kulcskérdés, mert így lehet felfedezni azokat a tehetségeket, akik egyébként elvesznének, hanem azért is, mert akik nem kimagasló tehetségek, s nem szeretnének professzionális szinten foglalkozni a zenével, azoknak is pótolhatatlan értéket ad. Különböző tanulmányok, kutatások, mérések támasztják alá, hogy a zeneoktatásban részt vevő gyerekek egy jeggyel jobban teljesítenek a többi tantárgyban is.

De mikor is fogalmazódott meg a zongoraművészben a Bogányi-zongora ötlete?

Mintegy tíz évig tartó, több szakaszból álló érési folyamat eredményeként, 2005-ben gondolt arra, hogy alkotni kellene egy újfajta zongorát.

– Már kisgyerekként furcsállottam, hogy miért nem fejlődik a zongora. Például Liszt Ferenc és Ludwig van Beethoven állandóan újabb, jobb zongorát akartak, ugyanis olyan műveket írtak, amihez nem volt elegendő az akkori hangszerek minősége. Ezért inkább azon kellene csodálkozni, hogy miért nem korábban kezdtek el új zongorát fejleszteni. Hiszen technikailag minden fejlődik körülöttünk. A zongora viszont ott maradt, ahol százötven évvel ezelőtt volt. Sőt gyengébb lett. Mivel az 1820-as, 30-as években manufaktúrákban készültek a hangszerek, valódi kis remekművek voltak. Később a céheket leváltották a nagy hangszergyárak, amelyek a tömegtermelésre álltak át – avatott be a zongoragyártás múltjába Bogányi Gergely. A hangversenytermek nagyobbak lettek, s ehhez igazították a hangszer méretét is, ám az így nem szólt olyan jól. A nagy koncerttermek mindenhol a világon négy-öt évente új hangversenyzongorákat vásárolnak, ezzel szemben Bogányi Gergely olyan hangszert szeretne készíteni, amit nem kell kicserélni. Bár ez üzleti szempontból nem annyira előnyös, de az igazságérzetének csak ez a szemléletmód felel meg. – Lelkileg erősen érzem, hogy ennek a korszakváltásnak Magyarországon kellett elindulnia és megvalósulnia – véli a művész.

Csak úgy ég a zongorakészítő szakemberek keze alatt a munka a szobi műhelyben, ahol a megújult zongora befejezésén dolgoznak. A művészteremben két vasöntvény tartószerkezetű és egy karbon-kompozit technológiájú zongora áll, így felmerül a kérdés, hogy mi a különbség a két típus között. – A 2015-ben elkészült prototípus lényege a hangszer lelkének, vagyis a rezonátornak a megújítása volt, az elmúlt hat évben pedig ezt fejlesztettük tovább,

s most egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk: a vasöntvény tartószerkezetet karbon-kompozit erőközponttal váltottuk ki, ami a világon egyedülálló technikai újdonságnak számít.

Az új erőközpont súlya egyharmada a vasöntvényének, ám háromszor olyan erős – sorolta fel a különbségeket Bogányi Gergely. Amikor rákérdezek, hogy ennek mi a jelentősége, rögtön kifejti, hogy a változtatásnak köszönhetően kétszáz kilogrammal könnyebbé vált a hangszer, s az alaktartása is végleges, nem deformálódik a nap vagy a reflektor hőjének hatására. Kevesebb karbantartást igényel, mint a régebbi hangszerek, ami a mai, felgyorsult világunkban hatalmas előny. Mindemellett pedig a hangzás is jobb lett, rezonanciasegítő vagy éppen -elnyelő funkciót is kaphat. Hogy ezt bemutassa, ösztönösen a zongorához ül, s rögtönzött minikoncertet ad.

Olyan átütő erejű újítást értek el a vasöntvény kiváltásával, ami mellett a többi gyártó sem tud elmenni szó nélkül
Fotó: Mirkó István

A zongorajátékon túl a hangszer futurisztikus formavilága is lenyűgöz, ami nem csupán a szemet gyönyörködteti, hanem az akusztikában is fontos szerepe van. Ugyanis felfelé és lefelé is árad, valósággal szárnyal a bársonyos hang. A lábak hangvetőként a közönség felé terelik azt a hangmennyiséget, ami lefelé egyébként „elveszne”. A hagyományos háromláb helyett alkalmazott kétlábas struktúra ugyanakkor modern, letisztult és erős külsőt ad a hangszernek. Emiatt könnyű a tárolása, a szerelhetősége, a mozgatása és a szállítása is. Noha a formavilág őrzi a régmúlt tradícióit, a jelenkor technológiai újításaival is kiegészül. – A több mint tizenhatezer alkatrészből álló hangszert lépésről lépésre fejlesztettük, mert ha egyszerre két dolgot változtattunk volna meg, nem tudtuk volna követni, miért szól másként – fejtette ki Bogányi Gergely, akit hallgatva kristályosodik ki számomra, hogy

a hangszerkészítés művészet, amely sokrétű, mérnöki pontosságú, fegyelmezett munkát kíván.

A hangszer jövőjét illetően nagyon bizakodó a zongoraművész. Hiszen egy olyan átütő erejű újítást értek el a vasöntvény kiváltásával, ami világszínvonalú, és a többi zongoragyártó sem tud elmenni mellette szó nélkül. – Előrébb tartunk, mint mások, ezért mi vagyunk a legnehezebb helyzetben. Ám biztosan tudom, hogy előbb-utóbb a többi gyártó is rá fog kényszerülni arra, hogy bennünket kövessen. Folyamatos a hangszer iránti érdeklődés, az ára – ami típustól függően 180-200 ezer euró (körülbelül 60-72 millió forint) – nem változott. Nem lett drágább, csak értékesebb – ahogy Bogányi Gergely fogalmazott.

A zongoraművész zene iránti szenvedélyét pedig mi sem mutatja jobban, mint az, hogy bár a járványhelyzet miatt az online térben koncertezett, illetve a zongora fejlesztésére tudott koncentrálni, de amint kinyitnak a koncerttermek, az első dolga az lesz, hogy a megújult hangszeren élőben, közönség előtt zongorázzon. Bízunk benne, hogy már nem kell sokat várnunk.

_