A Bogányi-zongorát lépésről lépésre fejlesztették

Megszállottság, alázat, szenvedély. Ez a három szó jut először eszembe, miközben Bogányi Gergelyt, később pedig zongorajátékát hallgatom. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész több mint tíz éve vezet művészeti iskolát Szobon, ahol kiemelten figyelnek a tehetségek felfedezésére, továbbfejlesztette csodazongoráját, amely így még gyönyörűbben szól, s amelyet egészen közelről vehetek szemügyre a szobi zongoraműhelyben. Emellett alig várja, hogy a megújult hangszeren élőben, közönség előtt zongorázzon.

Bogányi Gergely fotó: Mirkó István Fotó: Mirkó István Forrás: Magyar Nemzet

Csak úgy ég a zongorakészítő szakemberek keze alatt a munka a szobi műhelyben, ahol a megújult zongora befejezésén dolgoznak. A művészteremben két vasöntvény tartószerkezetű és egy karbon-kompozit technológiájú zongora áll, így felmerül a kérdés, hogy mi a különbség a két típus között. – A 2015-ben elkészült prototípus lényege a hangszer lelkének, vagyis a rezonátornak a megújítása volt, az elmúlt hat évben pedig ezt fejlesztettük tovább,

s most egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk: a vasöntvény tartószerkezetet karbon-kompozit erőközponttal váltottuk ki, ami a világon egyedülálló technikai újdonságnak számít.

Az új erőközpont súlya egyharmada a vasöntvényének, ám háromszor olyan erős – sorolta fel a különbségeket Bogányi Gergely. Amikor rákérdezek, hogy ennek mi a jelentősége, rögtön kifejti, hogy a változtatásnak köszönhetően kétszáz kilogrammal könnyebbé vált a hangszer, s az alaktartása is végleges, nem deformálódik a nap vagy a reflektor hőjének hatására. Kevesebb karbantartást igényel, mint a régebbi hangszerek, ami a mai, felgyorsult világunkban hatalmas előny. Mindemellett pedig a hangzás is jobb lett, rezonanciasegítő vagy éppen -elnyelő funkciót is kaphat. Hogy ezt bemutassa, ösztönösen a zongorához ül, s rögtönzött minikoncertet ad.

Olyan átütő erejű újítást értek el a vasöntvény kiváltásával, ami mellett a többi gyártó sem tud elmenni szó nélkül
Fotó: Mirkó István

A zongorajátékon túl a hangszer futurisztikus formavilága is lenyűgöz, ami nem csupán a szemet gyönyörködteti, hanem az akusztikában is fontos szerepe van. Ugyanis felfelé és lefelé is árad, valósággal szárnyal a bársonyos hang. A lábak hangvetőként a közönség felé terelik azt a hangmennyiséget, ami lefelé egyébként „elveszne”. A hagyományos háromláb helyett alkalmazott kétlábas struktúra ugyanakkor modern, letisztult és erős külsőt ad a hangszernek. Emiatt könnyű a tárolása, a szerelhetősége, a mozgatása és a szállítása is. Noha a formavilág őrzi a régmúlt tradícióit, a jelenkor technológiai újításaival is kiegészül. – A több mint tizenhatezer alkatrészből álló hangszert lépésről lépésre fejlesztettük, mert ha egyszerre két dolgot változtattunk volna meg, nem tudtuk volna követni, miért szól másként – fejtette ki Bogányi Gergely, akit hallgatva kristályosodik ki számomra, hogy

a hangszerkészítés művészet, amely sokrétű, mérnöki pontosságú, fegyelmezett munkát kíván.

A hangszer jövőjét illetően nagyon bizakodó a zongoraművész. Hiszen egy olyan átütő erejű újítást értek el a vasöntvény kiváltásával, ami világszínvonalú, és a többi zongoragyártó sem tud elmenni mellette szó nélkül. – Előrébb tartunk, mint mások, ezért mi vagyunk a legnehezebb helyzetben. Ám biztosan tudom, hogy előbb-utóbb a többi gyártó is rá fog kényszerülni arra, hogy bennünket kövessen. Folyamatos a hangszer iránti érdeklődés, az ára – ami típustól függően 180-200 ezer euró (körülbelül 60-72 millió forint) – nem változott. Nem lett drágább, csak értékesebb – ahogy Bogányi Gergely fogalmazott.

A zongoraművész zene iránti szenvedélyét pedig mi sem mutatja jobban, mint az, hogy bár a járványhelyzet miatt az online térben koncertezett, illetve a zongora fejlesztésére tudott koncentrálni, de amint kinyitnak a koncerttermek, az első dolga az lesz, hogy a megújult hangszeren élőben, közönség előtt zongorázzon. Bízunk benne, hogy már nem kell sokat várnunk.

_