Debrecen pályázik az irodalom városa címre

Az UNESCO olyan bevált gyakorlatokat kér a cím viselőjétől, amelyet a hálózaton keresztül felkínál más közösségeknek is a világ bármely pontján.

Debrecenben díjmentesen használhatják a közterületet a teraszokat üzemeltetők Fotó: Matey István Forrás: Hajdú Bihari Napló

Az UNESCO kebelén belül 2004-ben alakult meg a Kreatív Városok Hálózata, azzal a céllal, hogy világszerte támogassa a nemzetközi együttműködést. Olyan városok kooperációja ez, amelyek egyesítik erőforrásaikat, tapasztalataikat és tudásukat a közös célok megvalósításáért.

A hálózat tagjai hét kreatív területen, (dizájn, irodalom, gasztronómia, film, kézműipar és népművészet, zene, médiaművészet) vállalnak szerepet az együttműködésben. A városok egy kiválasztott kreatív területre pályázhatnak. Eddig két magyar település tagja a hálózatnak. Budapest 2015 óta a dizájn, Veszprém pedig 2019 óta a zene városa. Debrecen az irodalom városának (City of Literature) címéért most készíti elő pályázatát.

A visegrádi országokban három irodalom városa található: Prága, Wrocław és Krakkó, térségünkből még Ljubljana rendelkezik e címmel. A pályázó városnak be kell mutatnia hagyományait, jelenkori irodalmi életét és közép távú elképzeléseit az adott kreatív területen az állami intézmények, a civil szféra és a gazdaság összefüggésrendszerében. Az irodalom esetében a kreatív terület nemcsak az írásművészetet, hanem a könyvkultúrát, a könyvipart is jelenti.

A pályázat fontos szempontja az innováció, továbbá a meglévő és a kiépítendő kapcsolódások egyéb kreatív területekkel, és nemzetközi szinten más városokkal. A pályázónak figyelmet kell fordítania a kultúrához való hozzáférés javítására, a széles társadalmi bevonásra és a nemzetközi kapcsolódásra.

A pályázatban négyéves, távlatosan is fenntartható cselekvési tervet kell kidolgozni. A pályáztató nem vár el intézmény-, illetve infrastruktúra-fejlesztést, nem cél nagy költségeket igénylő rendezvények megvalósítása. Alapvetően a különféle városi szereplők meglévő tevékenységeit, illetve jelentős plusz erőforrások bevonása nélkül megvalósítható terveit kell összefűznie, a meglévő erőforrások átgondolt, megtervezett mozgósítására és fenntartható fejlesztésére kell törekednie.

Az UNESCO olyan bevált gyakorlatokat kér a cím viselőjétől, amelyet a hálózaton keresztül felkínál más közösségek számára is a világ bármely pontján. A benyújtandó pályázatoknak összhangban kell lenniük az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Fenntartható fejlődés programjával.

Debrecen városa a programban deklarált célok közül a „Jó egészség” fogalom köré kívánja építeni a pályázatát, melynek címe Az irodalom mint gyógyír lesz,

ami metaforikusan kiterjeszthető a fizikális és mentális egészségre, a társadalmi problémákra, egyéni és közösségi traumákra, illetve a gazdaságra. A pandémia időszakában e szempontnak különös fontossága van.

A pályázatot, amelynek anyagán Puskás István alpolgármester vezetésével két munkacsoport dolgozik – ők végzik azt a városi társadalmi ismertetést és egyeztetést is, amelynek célja: minél többen mondjanak véleményt a témáról és kapcsolódjanak e munkába – június 30-ig kell benyújtani. A héten kerül sor az ismertetés első elemére. A város egyik legszebb épületének (korábban itt működött a megyei könyvtár) kirakataiba Debrecen és az irodalom témájába vágó kirakat-kiállítást installálnak a munkacsoport résztvevői.