A XXI. században egyre fontosabb a kommunikáció, hiszen az információs társadalmak és az adatáramlásra alapuló gazdasági struktúrák korát éljük. A kommunikáció nem más, mint bizonyos tartalmaknak egy adott csatornán való közvetítése konkrét céllal s a jel eljuttatása az üzenet adójától annak címzettjéhez, vevőjéhez. Napjainkban, az állandó online jelenlét és az okoseszközök korában, amikor már lassan a humán személyiségformálódáshoz is többet adnak ezek a jelenségek, mint a személyes emberi beszélgetések és tapasztalatok, fontos tudományág és fajsúlyos gazdasági terület a kommunikáció.
Nem véletlen, hogy műszaki és társadalomtudományi kutatások sokasága és felsőoktatási szakok és egyéb képzések tömkelege jelzi a kommunikáció szerepének az emelkedését. Ennek egyik eleme pedig a stíluskommunikáció, amely egyrészt új szakmai terep, másrészt új képzési terület (hiszen a szegedi egyetem pedagógusképző karán szakirányú továbbképzési formában már évek óta lehetséges ilyen végzettséget adó diplomát szerezni).
Lényege, hogy a közösségi és interperszonális megnyilvánulások – az öltözködéstől a beszédstílusig, a testtartástól a megfelelő tárgyalástechnikai magatartásforma kiválasztásáig – egy adott üzenet vagy éppen a saját személyiség kifejezése érdekében tudatosan szerveződjenek meg, és álljanak össze rendszerré.
A stíluskommunikáció művelődéstörténeti, kultúratudományi, szociológiai és szociálpszichológiai megalapozását foglalja össze nemrégiben megjelent könyvében Bogoly József Ágoston kultúrakutató, az irodalomtudomány kandidátusa. A stíluskommunikáció értéklánca című kötet tanulmányok és esszék laza füzére, amelyeket végső soron az köt össze, hogy mindegyik egy bizonyos üzenetnek az irodalmi szövegen, történettudományi értekezésen, zenei művön vagy éppen képzőművészeti alkotáson keresztül való célba érésének az eszközeit és módszereit, útjait és lehetőségeit vizsgálja.

Fotó: Youtube
Mint a szerző írja munkája – és a stíluskommunikáció – sokszínűségéről: „A stíluskommunikáció szószólói küldetése, az egészségfejlesztésben való hathatós részvétele az összhangot hordozó kifinomult közlés eszközrendszerével kibontakoztatható. A kifinomult közlésben áramló folyamként az életformát szervező értékek könnyedén és boldogságtelítetten megvalósíthatóvá válnak. Folyamatosan tenni, szüntelen törekvéssel alkotni, a jelenben lévő lehetőségeket érzelmeinkkel, vágyainkkal és céljainkkal összhangban működésbe hozni. A stíluskommunikációs önmegalkotás lényege az, hogy a kifogyhatatlan gondolatok, elképzelések, vizualizációk és a kiapadhatatlanul áramló örömök értéklánca mentén emberi értékeket közvetítünk.”