A kiállítás a századfordulón élő nő gardróbjába és életmódjába nyújt betekintést az Iparművészeti Múzeum Textil- és Viseletgyűjteményéből válogatott tárgyegyüttes segítségével. A korabeli öltözékek és kiegészítők – legyezők, táskák és napernyők – bemutatásával felidézik a szecesszió alkotta új, légies nőideált, akinek már nemcsak a külcsín, hanem a belbecs is különösen fontossá vált. Csepregi Noémi elmondta, hogy a kiállítás három nagy egységet mutat be: a szolidabb nappali, hétköznapi viseletet, a csillogó estélyi, ünnepi öltözéket, valamint azt az újfajta életmódot, amelyben a sport, a tanulás vagy a munka áll a középpontban.
A századforduló szecessziós nőideálja már alakra simuló ruhát visel, s hozzá egyre bizarrabb fejfedőt. A virágokkal, gyümölcsökkel, tollakkal, kitömött madarakkal díszített kalapok malomkerék méretűre nőttek, ezért tűkkel erősítették őket. A kurátor elbeszéléséből megtudtuk, hogy egy új típusú fűző „angolnaszerű”, S-vonalú sziluettet varázsolt a hölgyeknek. Az excentrikus megjelenést a szeszélyesen a vállakra vetett boa, a laza, hullámos haj, a japános, tarkóra csavart konty és az óriási, nehéz kalap tette teljessé. A családok és a hölgyek a ruháikon és az ékszereiken keresztül fejezték ki társadalmi helyzetüket, vagyonukat és rangjukat. A különböző rendezvényeken és társadalmi eseményeken pedig különösen ügyelni kellett a tökéletes megjelenésre. A női divat elengedhetetlen kiegészítője volt a könyékig érő kesztyű, a drágakövekből készült ékszerek, valamint a pompás báli frizurát ékesítő fejdísz. A fodrok, szalagcsokrok helyét átvették a gyöngy- és flitterdíszek, a gazdag hímzés, valamint a csipke. Az új stílus a növényi ornamentikát és a női szépség hajlékonyságát helyezte előtérbe. Nem feledkezhetünk meg azonban a táncrendekről és a legyezőkről sem, amelyek szintén nem hiányozhattak a bálozó hölgyek kelléktárából, így a kiállításról sem. Az ünnepi események mellett a divatba jött sportolás is a társasági élet egyik fontos terepévé vált. A korcsolyázást például a bálozás egy kevésbé szertartásos verziójának tartották, hiszen ilyenkor a férfiak és a nők kötetlenül találkozhattak és beszélgethettek. Ehhez hasonlóan a fürdőzést is – habár fürödni és úszni a nemek külön jártak – szintén a társasági élet és közös tevékenység határozta meg. Nem csoda, hogy ekkor terjedt el széles körben a biciklizés, valamint a teniszezés. A sportoláskor használt ruhadarabok mellett a hétköznapokon is elterjedtek a kényelmesebb és funkcionálisabb viseletek, meghatározóvá vált például a blúz és a szoknya használata. A nadrágviselés a hölgyeknél csak sportolás közben vagy színésznők esetében a színpadon volt megengedett.
A kiállítás augusztus 15-ig látogatható.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!