„A Kárpát-medence legerősebb nemzete kultúrában, gazdasági- és katonai erőben, nemzetközi politikában egyaránt a magyarság. Mindennek az eredőjére emlékeztet a Nyílzápor, bemutatva azt, hogy dicső eleink micsoda virtussal, katonai erényekkel, összetartással és jól szervezettséggel érkeztek hazájukba. Ennek köszönhetjük, hogy ezerszáz évvel később is a magyar kultúra részesei lehetünk” – fejtette ki Rétvári Bence, aki szerint a fogyasztói társadalom által generált művi igények nemzetközi módon való kielégítésével ellentétben, a lovasíjászat minden magyar génjeiben benne van.
Immár elmondhatjuk, hogy a Kassai-módszeren generációk nőttek fel, a Kassai-völgy pedig a modern kori lovasíjászat bölcsője. Ebben a bölcsőben, Kassai Lajos birtokán idézték meg a résztvevők augusztus 7-én, a lovasíjászat világnapján a IX–X. századi magyar világot és a magyarság történelmének egyik legkiemelkedőbb győzelmét, a pozsonyi csatát Faragó Csaba szervezésében, akitől azt is megtudtuk, hogy a Lovasíjász Világszövetség arra kérte a lovasíjászattal foglalkozókat a világ minden tájáról, hogy ezen a napon lovasíjásszanak, és ezt örökítsék is meg. Mint mondta, szép számmal érkeznek a felvételek Tajvantól az Egyesült Államokig mindenhonnan.

Az egész napos programokat követően, délután négy óra tájban néhány kifulladt fürkész érkezett, és torkaszakadtából üvöltve adta hírül a domboldalon gyülekezőknek, hogy hatalmas sereg közeleg. Nem telt bele pár perc, és a képzelet horizontján gomolygó porfelhő jelezte, hogy ezerszáztizennégy esztendőt utazunk vissza a múltba. A mellettünk lévő domb tetején Mónus József, vagyis a Fehér Farkas már feszítette is az íját; miután több száz méter távolságról kilőtte az ellenséges hadak vezérét, amazonok érkeztek lóháton vágtázva, hangosan kurjongatva, előre, oldalra, majd hátra nyilazva; végül pedig több száz harcos zengő nyílvesszői fütyültek az égbolton, hogy megsemmisítő csapást mérjenek a támadókra. Így zajlott a 907-es pozsonyi csata emlékére 2021-ben a Nyílzápor.