A roma mise művészeti vezetőjének Erdő Péter bíboros kérte fel az American Protégé Nemzetközi Zenei Verseny díjnyertes hegedűművészét, Lakatos Györgyöt. – Erdő Péter bíboros úrral már évekkel ezelőtt beszéltünk róla, hogy a liturgiát lefordították lovári nyelvre. Ekkor már zajlottak az előkészületek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra – avatott be a kezdetekbe Lakatos György. – Később abban állapodtunk meg, hogy ezek a lefordított tételek legyenek megzenésítve. A zenét úgy határoztuk meg, hogy legyen benne magyaros, a népzenénkre hajazó elem, a kávéházi cigányzene motívumai is jelenjenek meg. Utána kezdett kialakulni, hogy a legigényesebb módon komponáljuk meg és legyen klasszikus zenei köntösbe öltöztetve. Ez azt jelenti, hogy az ősbemutatón közreműködik többek között a Nemzeti Filharmonikusok Kamarazenekara, ők lesznek a vonósok, a Belvárosi Ferences Kántorátus kórusa, Farkas Rózsa Liszt-és Artisjus-díjas cimbalomművész, a két szólista Szőke Nikoletta Junior Prima-díjas énekes és Takács Nikolasz arany- és platinalemezes énekes. A karmester a török származású Alpaslan Ertüngealp. Az alkotó Oláh Patrik Gergő, aki többszörös klasszikus zenei zeneszerzőverseny győztes.
A mai előadásról azt kell tudni, hogy ingyenes és regisztrációmentes.
Itt koncert jelleggel hangzik el a mű, mise nem lesz. Szeptember 9-én, a Hungexpo területén, a fél tizenkettes misén, úgy szoktam mondani, hogy „mise-zeneszolgálatot” lát el. Ez egy négytételes mű, melyek az állandó misetételeknél megjelennek a liturgiában. Ez nem csak a roma kisebbségé – természetesen bemutatja a zenei kultúrájukat–, hanem minden kultúrát szerető emberé, származástól, vallástól függetlenül. Annyira befogadható, énekelhető, igényes zene, hogy nagy örömet szerez mindenkinek – mondta Lakatos György.
Erdő Péter bíboros az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a mű kialakulásáról. – 2004 tájékára jutottunk el odáig – cigány értelmiségiekkel hosszú közös munkát végzett az egyház –, hogy a teljes Szentírás elkészüljön lovári nyelven, egyházi jóváhagyással, és ezt ki is adhattuk. Minden kultúra történetében egy esemény, egy fordulópont, mikor a teljes Bibliát az adott nyelven kiadják. Mi is hangsúlyozzuk a vizsolyi Biblia jelentőségét. Ennek alapján több helyen lovári nyelven is voltak egyházi programok, beleszőtték ezt a különböző hitoktatási programokba a cigány pasztorációs közösségekben is. Amikor a szentatya, Ferenc pápa egy kicsit enyhítette a liturgikus szövegek jóváhagyásának szabályait, megkérdeztem tőle, helyesli-e, hogyha mi lovári nyelvre is lefordítjuk a miseliturgiát. Azt mondta, persze, csináljátok. Ezt kezdeményeztük, és ennek a munkának a során eljutottunk egy olyan pontra, hogy az ordinárium, amit a hívek is hangosan mondanak, elkészült. Ezek a részek megvannak tehát lovári nyelven, ezeket a püspöki kar is elfogadta. Természetesen mi is szakértőkre voltunk utalva, mert azt hiszem, hogy Székely Jánost kivéve más nem nagyon tud lovári nyelven közülünk. De ennek alapján aztán megkérhettük Lakatos Györgyöt és csapatát, hogy próbáljanak meg egy olyan zenei és nyelvi szempontból is a cigány azonosságot kifejező misét megírni, amit majd az Eucharisztikus Kongresszuson bemutatunk. Ez született meg, számos művész közreműködésével. Én abban bízom, hogy lesz ez olyan jól hangzó, olyan ritmikus – meglátjuk, a világ közvéleménye hogyan ítéli meg –, hogy esetleg nemzetközi siker is rejlik benne. Gondoljuk meg, hogy a Luba mise vagy a Kreol mise annak idején nagy nemzetközi siker volt, mert egy nép zenei tradícióját vitte bele a liturgiába. Van itt is érték, van olyan tradíció, amit föl tudunk mutatni, hát tegyük is meg. Ez volt itt a gondolat mögött – emelte ki a bíboros.
A Magyar Kurírban így nyilatkozott Oláh Patrik Gergő, a fiatal komponista, aki a mise zenei tételeit írta: – A Le Devleske négytételes. Az első a Kyrie. Talán ez a legklasszikusabb felfogású tétel. Ahogy Bartók írta: többféleképpen fel lehet dolgozni a népdalokból ismert motívumokat. A második tétel: a Gloria. Ez egy gyorsabb rész, az európai cigányság zenéit mutatja be, főleg a magyar és balkáni változatait. A Sanctus a harmadik tétel, amelyet egy érdekes vonatkozással, az orosz cigányzenével kötöttem össze. Az utolsó – az előzőeknél lassabb, nagyobb volumenű – tétel az Agnus Dei; ebben közreműködik a két énekes (klasszikus besorolás szerint alt és tenor) szólista: Szőke Nikoletta és Takács Nikolas. Remélem, hogy sikerül igazi katarzisélményt adni. Az Agnus Deiben az egyházi jelleget, a cigányzenét és a saját, egyéni hangot, ezt az egész „mixet” igyekeztem úgy vegyíteni, hogy illeszkedjen a szólisták által képviselt műfajhoz, stílushoz.
