A mára méltatlanul háttérbe szorult régi magyar dalokat és virágénekeket a XVII–XVIII. században jegyezték le. Molnár Kern Ádám, Szabolcsi Bence és Farkas Ferenc gyűjteményeiből válogatta össze őket Szendrey-Karper László, aki gitárkíséretet is írt hozzájuk. Így énekli őket Kővári Eszter Sára, akit Peltzer Ferenc kísér akusztikus gitáron. Előadásukban klasszikus zenei igényességgel, magas színvonalon, ugyanakkor közérthetően, élményszerűen, könnyen befogadhatóan és hitelesen adják át a közönségnek a dalokat.
Az Énekvirágok elnevezés a magyar nyelv sokrétűségét és játékosságát kihasználva utal a több elhangzó virágénekre, amely az egykori szerelmes dalok jellegzetesen magyar elnevezése. A népdal és a műdal határán lévő virágénekek népies jellegűek, ugyanakkor szerzőjük van, aki azonban abban az időben még nem tartotta fontosnak a nevét megjelölni. – Akkoriban ez még nem volt divatos, nem voltak szerzői jogok és bevételek – jegyzi meg Peltzer Ferenc, az V. kerületi Szabolcsi Bence Zenei Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője.
A páros zenepedagógiával is foglalkozik. Sok olyan ének felkerült a lemezre, amely egyébként lassan kikopott volna, mivel az a tapasztalat, hogy a gyermekekkel nem ismertetik meg azokat. Ilyen többek között a Szól a kakas már is. Kővári Eszter Sára szerint ezek a dalok csodálatos erővel rendelkeznek. Bölcsődeigazgatóként azt látja, hogy a szüleik után síró gyermekek könnyen megnyugtathatók velük. Saját tapasztalata, hogy a Csillagok, csillagok kezdetű nóta percek alatt jobb kedvre derítette az édesanyjáért zokogó kisfiút. Mint mondja, a két-három évesek is megszeretik őket, ha hallják, hiszen régen is ezeket hallgatták a tollfosztóban, a közös munkák során.
Az Elhervad a rózsa című dal Szőcs Géza egyik kedvence volt, és azért, hogy jobban énekelhető legyen, a költő írt az eredetileg egy versszakos szöveghez egy stílusban hozzáillő második versszakot. Ez és Szőcs Géza egy másik megénekelt verse is felkerült a hanganyagra. Az összeválogatott egyházzenei népénekek pedig a történelmi Magyarország különböző régióiból származnak: Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről és az anyaországból egyaránt. A magyar népi kultúrában nem csupán a szerelem, de Szűz Mária megjelenítése is kötődik a virágnevekhez.
Borítókép: Peltzer Ferenc és Kővári Eszter Sára (Forrás: YouTube)
