Ezeréves csoda részese – a Magyar Állami Népi Együttes VIII.

Mint a legtöbb kulturális társulat életét, a Magyar Állami Népi Együttes mindennapjait is megváltoztatta a járvány. Mihályi Gábor együttesvezető és Tucsni Anna kulturális menedzser mégis eredményesnek ítéli az elmúlt időszakot.

Fotó: Gabor Dusa

A Naplegenda bemutatójának huszadik évfordulóját ünnepelték        Fotó: Jekken Péter

A koronavírus majdnem megakadályozta a jelenkor egyik legkedvesebb műsorának az Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz című, Tamási Áron műve nyomán készült darab bemutatóját. Három nekifutás után került színre, s az eddigi visszajelzések alapján meggyőződhettem arról, hogy nagyon helyes volt járatlan útra lépni, de az együttes tehetségét bizonyítja, hogy az „ismeretlen ösvény” akadályait is biztosan győzte le. Ne feledjük, színészi képességeket igénylő szövegmondást kívánt meg a darab, aminek a szereplők profi módon tettek eleget. A rendkívül aktuális táncszínházi előadás mindazokat az értékeket, amit Tamási Áron sugall – szóljon ez a hagyományról, a szerelemről, a mindenekfeletti életigenlésről – megőrizte, s kiegészítette a mi XXI. századi világképünkkel – emlékszik vissza Mihályi Gábor.

A Szegedi Szabadtéri Játékokon állították színpadra a Tánc-ünnep című produkciót        Fotó: Patyi Zsófia

– A Szegedi Szabadtéri Játékok azért volt számunkra emlékezetes feladat, mivel bemutató és vidéki vendégjáték is volt egyben – veszi át a szót a művészeti menedzser.

– Visszatekintve a megméretésre, állíthatom, hogy a menedzsmentszervező team kiválóan vizsgázott. Nagyon jól tudtunk csapatként dolgozni, s összehangolni a feladatokat. Az együttes művészi munkáját támogathattuk, hogy a bemutató mind képi, mind hangzásvilágában hibátlan lehessen, s a próbák is zavartalanul folyhassanak. Ebben természetesen a szegedi fesztiválszervezők is hathatós segítséget nyújtottak, így a közönség egy emlékezetes bemutatónak lehetett részese. A közmédia is közvetítette a premiert, így a fesztivál háromezres közönsége mellett a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar tévénézők is osztozhattak örömünkben. A sikerek nyomán a szegedi bemutató folytatását tervezzük, hiszen az országban számos fesztiválhelyszín is alkalmas a Tánc-ünnep előadására. Miután a Naplegenda forgalmazása a Tom Tom Stúdióval közös, így a Tokaj Fesztiválkatlanban partnerünk a szervezés oroszlánrészét magára vállalta. Kilépve kis hazánkból, szívesen emlékszem vissza az erdélyi turnéra, amivel az előző évi elmaradt fellépéseinket pótolhattuk. Szentegyházán, a Gábor Áron Művelődési Házban debütáltunk, másnap a társulat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban állt színpadra, a körút szeptember 11-én a  Székelyudvarhely Sportcsarnokban, teljes telt házzal ért véget – meséli Tucsni Anna.

Két évre tekinthet vissza a Magyar Állami Népi Együttes fiatal, kreatív és dinamikus menedzsment csapata. Mihályi Gábor meggyőződése, hogy tagjai nemcsak magyarországi, hanem nemzetközi összehasonlításban is megállják helyüket, s hathatós módon támogatják művészi munkánkat. Velük kapcsolatban szól az együttes brandépítő projektjéről, aminek vezéregyénisége Tucsni Anna. – Az év legjelentősebb eseményének a strasbourgi fellépésünk bizonyult: a bemutatkozás kiváló lehetőséget adott a Magyarországról alkotott reális kép kialakítására. Hosszú évek óta ápolunk kiváló kapcsolatot a külügyminisztériummal, és mivel vezetői tisztán látják a kulturális diplomácia eredményességét, ezért partnerünk különleges státussal tisztelt meg minket. Ennek része volt fellépésünk a Rajna-parti városban az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnökségét kísérő kulturális programsorozaton, ami november 16-án a Körtánc című előadással zárult. Rusz Harry Alex Magyarország Európa Tanács Melletti Állandó Képviseletének vezetője egy értékes kulturális előadással kívánta megköszönni diplomatatársainak a közös munkát, s személyes kérése volt szerepeltetésünk. A magyar elnökség tematikájának fókuszában a nemzeti kisebbségek témaköre állt, ahogyan az előadás is ezt a tematikát dolgozza fel. Nagy örömmel tettünk eleget a felkérésnek, hiszen hosszú évek óta – a Szent István-i Magyarország elszakított területeinek évezredes hagyományait górcső alá véve – készítünk antológiákat. Az előadás végén a közönség felállva tapsolta meg a művészeket, és az előadást követő fogadáson is sokan gratuláltak. A szerb származású nagykövet a Szeged melletti Deszken született, s mivel a Kolo együttes is velünk utazott, a fogadáson személyesen vezette a körtáncot –eleveníti fel az eseményeket az együttesvezető.

Az ezerkétszáz főt befogadó Palais de la musique et des congrès-ban, telt ház előtt rendezték a műsort. Tucsni Anna így emlékszik vissza: – Az előadást fél évig készítettük elő, s nagyon sok segítséget kaptunk a kinti partnerektől. A szervezés során figyelembe kellett venni, hogy nem egy színházteremben, hanem egy kongresszusi központban lépünk fel, így a műszaki munkatársakra különleges feladat hárult. Munkájukat dicséri, hogy mire megérkeztünk, zavartalanul végezhettük a hangbeállást és kezdhettük el a próbát. A járványhelyzetre tekintettel természetesen meg kellett felelnünk az egészségügyi előírásoknak. Busszal indultunk útnak, így az együttes mozgásának koordinálása is egyszerűbb volt. Egy napot töltöttünk kint Strasbourgban, s a próba mellé szabad programot is beiktattunk.

A Körtánc Strasbourgban      Fotó: Alban Hefti

A karácsonyi ünnepkörből az együttes is kiveszi részét: a Csodaváró betlehemes című előadással készültek. Három évvel ezelőtt tűzték műsorra az összeállítást, amikor a Müpa a Magyar Állami Népi Együttest választotta az évad együttesének. Az elismerés feladattal is járt, hiszen három előadást kellett színpadra állítaniuk egy év leforgása alatt.

– Ennek a „termése” lett a Liszt-mozaikok, az Ezerarcú Délvidék és a Csodaváró betlehemes. Az utóbbi igazi adventi csemegeként vonzza a közönséget, s színesíti A diótörő központú karácsonyi műsorpalettát. Szerethető darab, látványos és méltó hagyományainkhoz és a karácsony szelleméhez. Idén négy alkalommal léptünk fel a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében, s a program népszerűségét jellemzi, hogy minden előadást táblás ház előtt játszottunk – zárja az elmúlt időszak összegzését Mihályi Gábor.

Borítókép: Jelenet a Csodaváró betlehemes című előadásból (Fotó: Dusa Gábor)