A mai Don Quijote bátran szembesül a valósággal

Az irodalomból és klasszikus balettből is ismert Don Quijote története elevenedik meg újra jövő hét szerdán a Nemzeti Táncszínházban. A tavaly tízéves Feledi Project legújabb premierje a cervantesi világot idézi meg, mégis a mai társadalomról szól. – A tavalyi jubileumi év egyik kiemelt eseménye volt ez a bemutató, és egy igazi összművészeti stílusú előadás lett – mondta Feledi János, a darab rendező-koreográfusa, a Feledi Project vezetője.

Magyar Nemzet
2022. 01. 13. 12:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az előadás leginkább a bátorságról és a valósággal való szembesülésről mesél. A táncszínházi előadásban fel-feltűnik Don Quijote és Cervantes regényének többi alakja is, de a kortárs Don Quijote egy megtévesztett, csalódott ember, aki egy ironikus, gondtalan álmodozóból tragikus karakterré alakul át.

A darabról szóló közleményükben azt írják, hogy a mai ember a tömegektől eltérő világról és életről álmodik. Ruhákat és maszkot visel a mindennapi élet leküzdésére, és igyekszik jobbá tenni a körülötte lévő világot, legalábbis azzal, hogy elítéli annak hanyatlását. De egy magányos ember, sokak számára őrült, akit marginalizáltak. Az előadás a bátorságról szól, hogy küzdeni kell a csalódás ellen, amellyel szembesülünk. Manapság a valóság kegyetlen jövőképén megyünk keresztül, amelyben nincs hely a képzeletre, a fantáziára, az elvárásokra és egy létező projekt megvalósítására, amellyel azonosulhatunk. Az élet szokatlan kompromisszumokat, vereségeket, szomorúságokat kényszerít ránk, ám egy csipetnyi idealizmussal minden őrült bölcsebb lehet annál, mint amit el tud képzelni, és minden megjelenés ellenére felfedezheti az igazi lényegét. A létezését.

Mindhárom művész más-más stílusú mozgásterületről jön               Fotó: Kraszner Nikolett

Az előadás érdekessége, hogy Feledi János három olyan művésszel dolgozott, akikkel még soha. Mindhárom művész, Csuzi Márton, Keresztes Patrik és Takács László más-más stílusú mozgásterületről jön. A darabról szóló egyik kritikában az olvasható, hogy nagyon változatos a produkció mozgásvilága. A klasszikus balettől az akrobatikán át a capoeiráig terjed. Szép, egymásba fonódó elemek jellemzik a koreográfiát, alig van szóló, jellemzően több táncos teremt meg közösen egy-egy mozgássort. Variábilisak az akrobatikus részek, egy-egy indító mozdulat után összefonódások, szétválások, újabb kapcsolódások révén jutunk el az est gondolatainak színpadi leképzéséhez. Sok a földfelszíni, guruló elem, a váll- és testforgás. Mindhárom táncos az elméjével is dolgozik, mimikával, kis hozzáadott színészi játékkal is kísérik a történéseket.

– Az izgalmas és impulzív próbafolyamat alatt olyan dolgokkal kísérleteztem, mint a stand-up comedy, de prózai monológok, capoeira és még klasszikusbalett-variáció is megjelenik a produkcióban – mondta Feledi János, a darab rendező-koreográfusa.

Borítókép: Jelenet a Don Quijote táncszínházi előadásából (Fotó: Kraszner Nikolett)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.