II. András magyar király és meráni Gertrúd lányát, Erzsébetet már életében szentként tisztelték. Alig néhány évesen a hatalmi érdekek miatt jegyeséhez küldték Türingiába, így elszakadt testvérétől, otthonától, hazájától.
Az ő hiteles portréját tárja elénk Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musical, mely Zsuffa Tünde író azonos című regénye alapján készült, s melyhez Lezsák Sándor dalszövegeket és szövegkönyvet, Szikora Róbert pedig zenét írt.
Az előadás azt mutatja be, hogy a kislány életerős, tettre kész nővé, édesanyává válik. Mély hite cselekvő szeretetként áradt szét: menedékházat alapított árva gyermekeknek, kórházat a betegeknek. Ám Erzsébetet az udvari intrikák, anyósa ármánykodása, imádott férjének kényszerű távolléte, a szegénység, a pusztító járványok, az üldözés és kitaszítottság sem tudták megtörni.
Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, a darab rendezője a sajtónyilvános olvasópróbán elmondta, hogy az elejétől kezdve végigkövette az alkotói folyamatot. Mint hangsúlyozta, a tíz hónapja tartó közös munka harmóniában, megértésben telt, de építő kritikákat természetesen megfogalmaztak egymásnak. Később csatlakozott hozzájuk Károly Kati zenei vezető, Szendrényi Éva díszlettervező, Berzsenyi Krisztina jelmeztervező, Pataki András producer, Kiss Gábor, aki a hangszerelést készíti, Madarász Zsolt világítástervező, valamint a koreográfusok, Benkő Dávid és Morvai Veronika. – Sikerült hazánk legkiválóbb színészeit, művészeit felkérni a kettős szereposztásban megtekinthető musicalre. A mintegy hetvenfős előadásban színészek, gyerekszereplők, énekes-ensemblék, táncosok, kaszkadőrök és artisták is szerepelnek – tette hozzá.
Cseke Péter lapunknak jelezte, hogy Szent Erzsébet nyolcszáz évvel ezelőtt élt, de története ma is példa mindnyájunknak, hiszen egész életében másokat segített. – Úgy vélem, hogy ez a különös, pandémiás időszak megmutatta, hogy ma is vannak körülöttünk, akik másokért emberfeletti erővel küzdenek, tehát az előadás azt üzeni, hogy ma is élnek köztünk szentek. Kérdésünkre a rendező kifejtette, hogy már az első próbára úgy érkezik, hogy látja maga előtt az egész előadást, mint egy filmet. A látványos, negyvenhét jelenetből álló darabot a Bálnában, március végétől pedig az Erkel Színházban próbálják.
Az olvasópróbán a korhű díszlet- és jelmeztervekbe is bepillanthattunk, s ízelítőt kaptunk a jelenetekből, dalokból.
Horányi László és Szekeres Adrien a Ma éjjel, Vásári Mónika a Gyűlölöm Erzsébetet, Győrfi Anna és Vastag Tamás a Szívemből, Békefi Viktória és Dánielfy Gergő Az Ég tartja a Földet, míg Dolhai Attila a Menj című dalt adta elő.
Az eseményen Zsuffa Tünde elmondta, hogy szerette volna rehabilitálni Gertrúdot, mert a valóság teljesen más, mint amit a Bánk bánban megismerhettünk. Mint rámutatott, a regény írása közben a történelmi hűségre törekedett, az Erzsébet haláláról szóló részt szinte egy az egyben német krónikából másolta ki. – Az volt a célom, hogy magyar szentként ábrázoljam Erzsébetet, aki a női eszmény megtestesülésévé vált, s megmutatta, hogy az igazi szeretet a legzordabb körülmények között is feltétlen és múlhatatlan – fogalmazott Zsuffa Tünde.
Pataki András producer az olvasópróbán bejelentette, hogy a darab ősbemutatóját április 8-án és 9-én tartják az Erkel Színházban, augusztus 31-ig pedig összesen tizenkét alkalommal tűzik műsorra.
Június 4-én Fertőrákoson, június 11-én pedig Sárospatakon láthatja a közönség az előadást. Mint elhangzott, már készül a német fordítás, így a tervek szerint 2023-ban Németországba, valamint a határon túli magyar területekre, köztük Erdélybe is elviszik Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musicalt.
Borítókép: Szent Erzsébet portréja a dunaújvárosi templomban (Forrás: Köztérkép.hu)
