Ötven évvel ezelőtt, 1972-ben indult útjára a magyarországi táncházmozgalom, amelyről idén tucatnyi rendezvény, köztük a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI) által szervezett konferencia is megemlékezik – hangsúlyozta a hétfőn tartott sajtótájékoztatón Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója. Mint ismert, 1972. május 6-án újfajta szórakozási forma indult el a Liszt Ferenc téri Könyvklubban: négy vezető táncegyüttes összefogott, hogy olyan mulatságot hozzon létre, amilyet azelőtt csak az erdélyi, mezőségi Széken láttak. Mára ez a „szórakozási forma” mozgalommá vált, ám jelentőségéből és szépségéből, izgalmasságából semmit sem veszített. Kocsis Miklós szerint a táncházmozgalom egészen élő, sőt létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. A Pesti Vigadóban február 2-án rendezett konferencián egyebek mellett fény derül arra is, miként él napjainkban. A szimpóziumon Sebő Ferenc, énekes, dalszerző, népzenekutató, az MMA levelező tagja, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója többek közt a népzene előadásának stíluskérdéseiről tart előadást. Berecz István táncos, koreográfus, az MMA művészeti ösztöndíjprogram ösztöndíjasa A Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos-vetélkedő szerepét mutatja be a hagyományos műveltség társadalmasításában. A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A részletes program és a regisztráció ITT érhető el. Az eseményt élőben is követhetik a kutatóintézet a YouTube-csatornáján.
Kocsis Miklós a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy idén is száz, tizennyolc és ötven év közötti alkotó kaphat támogatást az MMA 2022–2025. évi művészeti ösztöndíjprogramjára, amelyre február 7. és március 21. között lehet jelentkezni online formában. A 2018-ban indult projekt évről évre egyre több művészt mozgat meg, 2021-ben tizenötszörös volt a túljelentkezés. Berecz István elmondása szerint a népművészet a kortárs művészeti ágak ihlető forrása, s örömteli, hogy nyolc-tizenkét népművészettel foglalkozó alkotónak ad lehetőséget az ösztöndíjprogram.
Kocsis Miklós kérdésünkre elmondta, hogy a művészeti alkotómunkát támogató, egyedülálló ösztöndíjpályázat nyerteseit összetett bírálati folyamat során választják ki. A száz nyertes pályázó három évre szóló, havi bruttó kétszázezer forint összegű művészeti ösztöndíjra jogosult, emellett a projekt lebonyolítójától, az MMA MMKI-tól folyamatos mentorálást, publikálási és bemutatkozási lehetőséget kap. – Az ösztöndíjprogram összekapcsolja a különféle művészeti ágakban tevékenykedőket, így számos összművészeti produkció születik – mondta lapunknak.
Az összművészet jegyében zajlanak az MMA MMKI tavaszi konferenciái is: március 2-án Az utolsó garabonciások II – A magyar ellenkultúra (1958–1996) címmel szerveznek eszmecserét a Pesti Vigadóban. Április 25-én a Befejezetlen múlt – Eszmetörténeti konferencia a XIX. és XX. század fordulójáról és ami belőle következett címmel tartanak tudományos találkozót. A művészet közege című konferencia május 2–3-án folytatódik, míg május 16-án A II. világháború kulturális reprezentációja címmel indul konferenciasorozat.
Mindemellett folytatódik az építészeti tematikájú beszélgetéssorozat, a Tesztoszteronépítészet. Wesselényi-Garay Andor építészteoretikus, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa ezúttal azt a kérdést járja körbe beszélgetőpartnereivel, hogy létezik-e ma vidéki építészet, és annak melyek a legfontosabb jellemzői. Wesselényi-Garay Andor elmondta, hogy az esteken öt olyan építész (Álmosdi Árpád, U. Nagy Gábor, Kovács Péter, Ripszám János, Vesmás Péter) szólal meg, akiknek életműve szinte kizárólag egyetlen régióhoz kötődik.
A programokról bővebben a jövő héten megjelenő MMA MMKI összművészeti magazinban olvashatnak.
Borítókép: Wesselényi-Garay Andor, Kocsis Miklós és Berecz István a sajtótájékoztatón (Fotó: Petrovics Gabriella)
