Megújult az Erkel Ferenc Emlékház állandó kiállítása

Interaktív elemekkel, új informatikai rendszerrel és Erkel Ferenc nagy értékű személyes tárgyaival bővült a gyulai Erkel Ferenc Emlékház állandó kiállítása. Nemzeti himnuszunk zeneszerzőjének szülőházában a Kubinyi Ágoston-program támogatásával korszerűsödött a kiállítás. A fejlesztést L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója adta át péntek délután.

L. Simon László példákat is említett. A kommunizmus éveiben maga Rákosi Mátyás, Magyarország teljhatalmú vezetője akarta elérni, hogy az ország himnusza egy olyan dal legyen, amely jobban kifejezi a szocialista embertípus lelkiségét. Ám a rendszerváltás óta eltelt időszakban is mindig előtérbe kerültek olyan személyek, akik vagy suttogó propagandával, vagy egészen konkrét felvetésekkel tettek javaslatot arra, melyik könnyűzenei produkció váltsa le Kölcsey és Erkel alkotását. 

Arra is születtek ötletek, milyen formában írjanak ki pályázatot annak érdekében, hogy a búskomornak mondott nemzeti imádságunkat egy optimistább, derűsebb, sokkal inkább a külföldi országok himnuszainak lelkületéhez hasonlító zeneműre váltsák le. 

– Holott a miénknél optimistább himnusz nincs is. 

Nemzeti imánk arról szól, hogy a vérzivataros századok, megpróbáltatások, kísértések és kudarcok ellenére mindig fel tudtunk állni. Itt vagyunk, államalkotó nemzetként Európa szívében – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Hozzátette: ha Erkel Ferenc csak Kölcsey Himnuszát zenésítette volna meg, már az is elegendő lenne, hogy emlékezzünk rá. De ő ennél sokkal több mindent hagyott az utókorra, megteremtette a nemzeti operát, és a nemzetközi operajátszás szintjére emelte a hazai operairodalmat. 

L. Simon László szólt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumnak két nagy küldetése lesz az elkövetkező években amellett, hogy felújítják a múzeumépületet és az állandó kiállításokat. Az egyik, hogy minden eszközt felhasználva elérjék: legyen újból polgári erény a magánmecenatúra, legyenek példaképek a XIX. század nagyjai, akik létrehozták vidéken a múzeumi egyleteket, felajánlották a köz javára saját gyűjteményüket. Ezt támaszthatja alá a gyulai fejlesztés, ami szerény összegből nagy eredményt mutat fel. A főigazgató szerint az ilyen megvalósításokkal lehet a leginkább meggyőzni a vállalkozókat arról, érdemes áldozni a kultúrára.

A másik nagy feladatvállalásuknak az a célja, hogy a vidéki múzeumokban is átfogó fejlesztés induljon a következő kormányzati ciklusban, mondta L. Simon László. Az MNM-ben már túl vannak a negyvenszázalékos bérfejlesztésen, vidéken húszszázalékos emelést terveznek. Megjegyezte: költségvetési összehasonlításban az EU-s tagállamok közül jelenleg Magyarország fordítja a legtöbb pénzt kultúrára. 

A Magyar Zene Háza világszínvonalú ingatlanegyüttese és kiállítása kapcsán kiemelte: Budapesten 1906-ban adtak át utoljára múzeumépületet, most viszont új intézmények, új múzeumok épülnek. 

Úgy vélte, az a fejlődés, amely megindult a fővárosban, magával kell hogy húzza a vidéki intézményrendszert. Hiszen – mint fogalmazott – valójában a múzeumok a helyi identitás őrzői, amelyeknek fel kell értékelődniük a globális térben. 

Az MNM főigazgatója aláhúzta: tudomásul kell venni, hogy a múzeumpedagógia és a kiállításrendezés módszertana megváltozott, alkalmazkodott a látogatói igényekhez, ami azt is megköveteli, hogy tartalmilag is folyamatosan változtassák, gazdagítsák a tárlatokat. Bár a gyulai Erkel-emlékház 2011-ben átadott állandó kiállításának felépítése alapjaiban nem változott, a támogatásnak köszönhetően számos saját fejlesztésű, informatikai eszközzel bővült. Ezek között egy mesterséges intelligencián alapuló okostükörrel, ami karmesteri pálcával és kézmozdulatokkal vezérelhető, valamint egy zenélő udvari paddal. Emellett az interaktív eszközök mindegyikét is korszerűbbre cserélték. 

Ezzel egy időben a megtekinthető műtárgyakat is kiegészítették. 

A tárlókba bekerült az az aranykoszorú, amit Erkel Ferenc a nemzettől kapott ötvenéves karmesteri jubileumára.

 Az ötven drágakővel díszített ajándékot Bartsch Gusztáv ötvösmester készítette 1888-ban. A városi legenda szerint a dísztárgy egy páncélszekrényen felejtett cipősdobozban vészelte át az 1944-es szovjet megszállást. Szintén most kapott helyet a tárlatban a zeneszerzőnek az a kéziratos kottája, amit a 18 éves Marczibányi Mária emlékalbumába jegyeztek be 1849. január 1-jén. A gyulai múzeum 2018-ban vásárolta meg a relikviát. Az eseményen Erkel Ferenc dalát Tokai Ágnes énekművész és Gál Csaba zongoraművész interpretálta. 

Borítókép: Erkel Ferenc Emlékház (Forrás: Gyulaváros.hu)