Kásler Miklós elmondta, hogy a magyar kormány kiemelt célként kezeli a nemzeti kultúra ápolását és megerősítését. – A kulturális infrastruktúra megújítása terén évtizedes adósságokat törlesztünk. Ahogy nő hazánk gazdasági teljesítőképessége, olyan mértékben indítjuk és valósítjuk meg a kulturális terület egymásra épülő, átfogó fejlesztéseit – fogalmazott.
– Ezt mutatja, hogy Magyarország a GDP 1,3 százalékát fordítja kulturális kiadásokra, ami messze a legmagasabb egész Európában
– fűzte hozzá.
Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy 2010 óta 103 kulturális beruházásról döntött a kormány, ezek várható bruttó összértéke az országos monitoringrendszer adatbázisa alapján 889,9 milliárd forint. A kulturális beruházásokra eddig megítélt forrás több mint 596 milliárd forint, ebből az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felelősségébe tartozó beruházásokra mostanáig megítélt támogatás 136,3 milliárd forint.
A kormány 2021-ben a kulturális ágazati beruházásokra 49,4 milliárd forint többlettámogatásról döntött
– közölte a miniszter.
Mint elmondta, a kulturális ágazat fejlesztési programja és tervei egyaránt kiterjednek az országos feladatkörű, kiemelt nemzeti intézményekre és a vidéki kulturális intézményekre, szervezetekre.
A beruházások mintegy kétharmada vidéken, egyharmada a fővárosban valósul meg, a kultúra minden ágát lefedve.
Az országos feladatkörű intézmények között a miniszter megemlítette a Magyar Állami Operaház Andrássy úti palotájának rekonstrukcióját, az Operaház új Műhelyházának kialakítását, a Magyar Nemzeti Múzeum megújítását (első lépésként a Múzeumkert helyreállításával), a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) Erdélyi tájegységének megépítését, továbbá a Budai Vigadó rekonstrukcióját.
A vidéki fejlesztéseket elsősorban a Modern városok program kulturális beruházásai (a megyei jogú városokban), a Makovecz Imre életművének megőrzésére irányuló program 30 projektje, valamint a kiemelt társadalmi igényeket megjelenítő, főleg kisvárosokban és kistelepüléseken megvalósuló beruházások képviselik – hangsúlyozta.
Kásler Miklós felidézte, hogy 2010-ben a kulturális beruházások terén is új célok fogalmazódtak meg:
mindenekelőtt a nemzeti értéket jelentő, kiemelkedő jelentőségű műemlékek és kulturális intézmények felújítása lett az elsődleges cél.
Ezek sorában kiemelte a Várkert Bazár rekonstrukcióját, a Honvédségi Főparancsnokság épületének állagvédelmét, a Zeneakadémia rekonstrukcióját, a pesti Vigadó teljes körű felújítását, valamint az Erkel Színház felújítását és újranyitását.
Egyedülálló kezdeményezésként indult 2011-ben a Liget Budapest projekt, melynek keretében megkezdődött a Városliget épített és természeti környezetének fejlesztése, egyúttal a kulturális intézményhálózat emblematikus intézményeinek megújítása – emlékeztetett a miniszter.
Mint hozzátette, előkészítési-tervezési fázisban van a Közlekedési Múzeum és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ új helyszínen való megépítése, a Nemzeti Táncegyüttes állandó játszóhelyének előkészítése, az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója, a Magyar Nemzeti Levéltár főépületének és Lángliliom utcai épületének korszerűsítése, bővítése, míg döntés-előkészítés alatt áll a Magyar Természettudományi Múzeum egységes elhelyezése Debrecenben.
Kásler Miklós elmondása szerint
a kormányzat kiemelt céljának tekinti a magyarság közös gyökereinek kutatását, a nemzeti identitás megerősítését.
Ezzel a céllal kezdte működését 2019-től az Emmi által irányított Magyarságkutató Intézet is, amelynek feladatai közé tartozik az Árpád-ház genetikai hátterének feltárása, a székesfehérvári osszárium kutatása, a Hunyadi-ház genetikájának meghatározása és a Kárpát-medence népességének archeogenetikai vizsgálata is – közölte a miniszter.
Borítókép: Kásler Miklós a sajtótájékoztatón a minisztérium tükörtermében (Fotó: MTI/Kovács Attila)
