Péntek este Gárdos Éva 2017-es alkotása, a Budapest Noir került műsorra, míg szombaton Felméri Cecília 2021-ben bemutatott filmjét, a Spirált vetítették, vasárnap pedig Szász Attila Apró mesék című, 2019-es filmjét nézhették meg a londoni érdeklődők. Az utóbbi két filmet a londoni magyar nagykövetség közösségi médiában tartott online szavazása alapján választották a szervezők.
Londonban a város méretéhez képest igencsak szűkös a kisebb stúdiók filmjeit is vetítő művészmozik hálózata, így magyar filmeket szinte kizárólag csak nemzetközi filmfesztiválok részeként láthat a közönség, akkor is többnyire kisebb termekben és vásznakon. Ezért is örömteli, hogy ezeket a filmeket most egy nagy premiermoziban nézhettük, kiváló kép- és hangminőségben.
A vetítések célközönsége részben a londoni magyar közösség volt.
– Azt szerettük volna, hogy az angliai magyarok érezzék, hogy az elmúlt évek nemzetpolitikája ide is elér. Az utóbbi években számos olyan program valósult meg, amelyet a magyar kormány támogat
– nyilatkozta lapunknak Szilágyi Péter, a nemzetpolitikai államtitkárság miniszteri biztosa, hozzátéve, hogy a filmekkel a brit közönség számára is közelebb kívánták hozni a magyar filmtörténetet és filmkultúrát.
– Emellett az alkotóknak is kedvet szerettünk volna adni ahhoz, hogy Magyarországra jöjjenek filmet készíteni, ahol most nagyon jó környezetben tudnak forgatni
– mondta a miniszteri biztos.
Ezt a célt szolgálta a filmnapok előestéjén a londoni magyar nagykövetségen rendezett díszvacsora is, amelyen a hazai és a brit filmipar jelentős szereplői vettek részt.
– Már ma is számos kiváló produkció születik Magyarországon
– mondta Kumin Ferenc nagykövet.
– Legtöbbször nem is tudjuk, hogy ezek az óriási sikerek, sorozatok, mozifilmek, nálunk készültek. De még szélesebb körben szeretnénk megismertetni ezeket a lehetőségeket, hogy minél többen halljanak a többiektől arról, hogy milyen kiváló és jól felkészült szakemberekkel lehet együtt dolgozni, és milyen jó forgatási helyszíneket jelentenek a magyar városok vagy a magyar táj. És ha ezek között mégsem találnának megfelelő helyszínt, a stúdiók mindenre képesek
– tette hozzá a nagykövet.
A rendezvény egyik vendége, Jonathan Halperyn amerikai producer annyira meg volt elégedve a hazai filmkészítési lehetőségekkel, hogy nemcsak vállalkozását helyezte át Magyarországra, hanem maga is ide költözött.
– Magyarország egyik előnye az, hogy sok filmstúdió létesült Budapesten és környékén – mondta lapunknak a producer. – Emellett Budapest olyan helyszín, amely saját maga mellett sok más város szerepét is el tudja játszani, legyen az Moszkva, Párizs vagy akár New York egyes kerületei. A rendelkezésre álló stábok pedig, Magyarország filmkészítő hagyományaiból adódóan, a világ élvonalába tartoznak, és egyre jobbak lesznek. Azt látom, hogy a kreatív területeken is egyre jelentősebb szerepet kapnak a magyar szakemberek – mondta a producer.
De nem csupán az új filmek magyarországi gyártásában vannak még további lehetőségek. Hiába szaporodnak a mindig új tartalmakra éhes nemzetközi streamingszolgáltatók, egyelőre még nagyon szűkös az – akár a közelmúltban készült, akár a már klasszikusnak számító – magyar filmek online-elérhetősége, annak ellenére, hogy a hazai gyártók már legtöbbször maguk elkészítik filmjeik angol feliratozását, és számos régi filmnek is létezik angol feliratos kópiája, vagy legalább feliratlistája.
– A cél az, hogy a magyar filmeket a nagy szolgáltatók is megvásárolják és elérhetővé tegyék
– hangsúlyozta Szilágyi Péter.
A hazai közönség már egy ideje élvezheti a Nemzeti Filmintézet által működtetett Filmio portált, de ez egyelőre csak Magyarország területéről érhető el. A nemzetközi piacon a nagy áttörést az jelenti majd, ha valamelyik globális streamingszolgáltatónál is megtalálhatjuk legalább a magyar filmtörténet legjavát.
Borítókép: A Londoni Magyar Filmnapok helyszíne (Fotó: Bartha Botond)
