Gyémánt Ádám, a Kevély Táncegyüttes vezetője elmondta, hogy az idei húsvét hagyományait közösen is megélték az együttes tagjaival. A zöldágjárás után a lányok tojást írókáztak, a fiúk pedig szekérre ülve locsolkodni mentek néhány házhoz hétfő reggel. Este pedig locsolóbált tartanak Pomázon, a Magyar Várban családoknak, ahol a Dunazug együttes zenél. Gyémánt-Csontos Lívia és Gyémánt Ádám táncot is tanít az érdeklődőknek.
A zöldághordás vagy zöldágjárás a tavasz megjöttét köszöntő énekes, táncos, esetenként dramatikus játékkal járó felvonulás, amelyet húsvétkor, pünkösdkor vagy virágvasárnap volt szokás játszani. Lényege a falun való felvonulás zöld ágakkal vagy virágokkal. A nagylányok, illetve lányok és legények sorakoznak, páronként kezet fognak, kezükben friss zöld ággal. A sor végén a két legnagyobb lány tartja a kaput. A sor két vége felelgetve énekli a „Bújj, bújj, zöld ág…” kezdetű dalt, közben átbújnak a kapun. A játék szövege attól függően, hogy mikor járták, húsvéti, illetve pünkösdi szövegelemeket tartalmazott.
Gyermekjáték-változatai többnyire sem időhöz, sem helyhez nincsenek kötve. Egyik változatában a dal első három sorát a két kaput tartó énekelte egymásnak felelgetve. A Bújj, bújj… részre megkezdődött a kapun való átbújás.
Salföldön a következőképp szól a versike: „ Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske, / Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta! / Átul mennék rajta, hogyha nyitva volna, / Nyitva vagyon, nyitva vagyon, csak gyűjj átul rajta!” A Somló vidékén a szokás egyik változatát fehérvasárnap, míg Vigántpetenden pünkösdkor gyakorolták. Az 1920-1940-es években nem egy játék, hanem 14 játékból álló játékfüzér tartozott hozzá.
Borítókép: zöldágjárás Pomázon (Fotó: Gyémánt-Csontos Lívia)
