Régi pompájában a kálvária

Megáldották a fővárosi Golgota téri kálváriát. A 14 stáció, a domborművek és a kőépítmények kétéves munkafolyamat eredményeként újultak meg. Szécsi Antal alkotásainak újjászületése Hermann Zsoltot és munkatársait dicséri.

Nem álltam meg, hogy közbe ne vessem:

– A mészkő igen kevéssé bírja az időjárás viszontagságait.

– Felkértünk egy mérnököt, aki időjárástűrő keverék receptjét adta meg, és speciális szilikátos festékkel kezeltük a felületeket – fogalmazott a szobrász, aki azt sem rejtette véka alá, hogy a nagypénteki áldásra megtisztították a művet, egyúttal 

figyelmeztetett: az önkormányzat részéről legalább kétesztendőnkénti karbantartást igényelnek a stációk

A következőkben áttértünk a domborművekre. Miként az elején említettem, a műalkotásoknak kevesebb mint a fele maradt fenn. Szerencsére a máriabesnyői kapucinus barátok az 1920-as évek végén kölcsönkérték Szécsi Antal öntőmintáit, amelyek segítségével Krisztián Sándor megalkotta a templomot körbeölelő kálvária domborműveit.

A máriabesnyői műkő másolatokról vettük a hiányzó nyolc kombinált szilikon gumiforma negatívot 

– tudtam meg Hermann Zsolttól, no meg azt is, hogy a műkő domborműveken látható hiányokat, plasztikai sérüléseket és a nem eredeti, pótolt részeket – arcokat, kezeket – ismételten rekonstruálni kellett az eredeti domborművek formai sajátosságait figyelembe véve.

A felújítási munkálatokra az előző, Sára Botond vezette fideszes önkormányzat írt ki pályázatot, amit három aspiráns közül Hermann Zsolt nyert meg.
– Úgy vélem, a Mindszenty Alapítvány megbízásából, az önkormányzat finanszírozta, József utcai Mindszenty-szobrom miatt választottak engem – vélekedett az alkotó, majd indokként hozzátette: a képviselők felkeresték műtermében, ahol Sántha Péterné alpolgármester asszony őszintén meghatódott a szobor láttán.

A kerület egykori vezetése, illetve a szükséges anyagiakat biztosító kormányzat mellett Hermann Zsolt köszönetet mondott munkatársainak:

Hermann Andrea festőművésznek, Szabó Zoltán kőszobrásznak, Benedek Júlia és Meszlényi János szobrászművészeknek, Gere László cizellőrnek és Komáromi Miklós kőművesmesternek.

Végezetül a szobrász, restaurátor felidézte a stáció történetét  A józsefvárosi Golgota téren egykor egy kálváriaút vezetett végig, amelynek végén a Golgota-kápolna állt. A kápolnát 1885-ben emelték az akkoriban megalapított tisztviselőtelep mellett. Egy ideig ez szolgált a telep misézőhelyéül, mielőtt felépült volna a Magyarok Nagyasszonya-templom. A 14 stáció eredeti bronz domborműveit az 1890-es évek első felében Szécsi Antal szobrászművész készítette, a stációk és a kálvária a II. világháború során súlyosan megrongálódott. Egyes stációkat sikerült megmenteni, azokat a Magyarok Nagyasszonya-templom körül helyezték el. A kápolnát 1971-ben életveszélyesnek minősítették, ezért felrobbantották. A rossz állapotúnak bélyegzett épület csak a harmadik robbantásra omlott le. A megsemmisítés valódi oka az lehetett, hogy a Ganz-gyár kommunista vezetése nem nézte jó szemmel, amikor munkásaik betértek a kápolnába. A lerombolt épület helyére a tér megújulása során keresztet állítottak.

Borítókép: A nagypénteki áldással fejeződött be a stáció újjászületése (Fotó: Mirkó István)