Akár temérdek értékes gondolat is születhetne a multiverzumról való fantáziálásból, vagyis abból, hogy párhuzamos világok élnek egy időben, de különböző terekben, ám Hollywood egy olyan játékba kezd, amely nemhogy értékes gondolatokat nem szül, hanem egyenesen kultúrkörünk tartópilléreit próbálja szétrobbantani. A Doctor Strange az őrület multiverzumában című film, amelyet Sam Raimi rendezett, olyan párhuzamos világokat mutat be, amelyekben ugyanazok az emberek éldegélnek ugyanannyi idősen, csak éppen teljesen más életkörülmények között. Nagyon sok és igazán izgalmas, értékes gondolatot szülhetne ez az ötlet, ám a hollywoodi álomgyárnak leginkább annyira telik, hogy sikerül mindent teljesen relatívvá tennie. Súlytalanná válik minden akkor, ha például az egyik világban meghal valaki, de van belőle még temérdek a többi világban.
A történet dramaturgiai éle is csorbul, mert ha fölépítenek egy megható és katartikus pillanatot, amely a nézőre igazán nagy hatással van, majd aztán elsöprik azzal, hogy persze mindez egy másik világban, egy párhuzamos valóságban nem történt meg, a történetmesélés maga válik teljesen hiteltelenné. Illetve egészen pontosan olyan érzést kelt az emberben, hogy bármit meg lehet tenni, mert semminek nincsen igazi következménye. Ha a gondolatmenet mélyére nézünk, akkor ez a múlt teljes eltörléséről szól, a hagyományok súlytalanná tételéről, a mának élés sulykolásáról, az európai kultúrkörünk végéről.
Következmények nélküli pokol
Úgy látszik, soha nem szabadulunk meg a posztmodern gondolkodásmódtól, a Doctor Strange az őrület multiverzumában című Sam Raimi-film ugyanis mindent képes relativizálni, súlytalanná tenni, akárcsak a posztmodern gondolkodásmód, amely minden narrációnak létjogosultságot adott, és így meg is repesztette kultúrkörünk legfontosabb tartópilléreit.
Persze azt is mondhatjuk, hogy nem kell annyira komolyan venni Hollywoodot, ám ezek a Marvel-birodalom szuperhősös meséi olyan mértékű nézettséget produkálnak, amilyet szinte el sem tudunk képzelni. Kis túlzással élve minden fiatalhoz eljutnak ezek a történetek. És mossák egy generáció agyát. Nemcsak a hagyományos gondolkodást akarják végleg eltörölni, hanem az élethez való normális hozzáállást is. Már meg sem lepődünk, hogy a főszereplő kamaszlánynak két anyja van. Tudjuk persze jól, hogy Hollywoodban kvóták vannak, és ha egy film pályázna valamilyen fontosabb díjra, akkor azokat be kell tartani. Azt se felejtsük el, hogy azért szeretnek díjakra pályázni az alkotók, mert brutálisan megnövekedik a bevételük, ha megnyerik. Pénzről van tehát szó, iszonyatos mennyiségű pénzről, milliárdokról. Így érhető el, hogy működjön magától a gépezet, darálja be a családot, a hagyományokat, az erkölcsi alapvetéseket, kultúrkörünk minden értékét.
A Doctor Strange az őrület multiverzumában sunyi kis film. Mert egyrészt persze arról szól, hogy a világot meg kell menteni a pusztulástól, az ember nemcsak önmagáért felelős, hanem környezetéért is, másrészről a film maga hozza el a pusztulást, mert beleégeti a néző agyába destruktív üzeneteit. Ráadásul mindenkit el akarnak érni az alkotók, ezért azt gondolják, hogy faék egyszerűségű cselekményvezetésre van szükség. Annyira primitív ez a történet, hogy már-már kínos, ám a látványvilágot alaposan kidolgozták az alkotók. A film minden másodpercében nézni kell valamit, valami színes kavalkádot, ezért a film felétől azt érezheti a néző, hogy nagyon gyorsan ki kellene jutnia ebből az elvarázsolt és elátkozott kastélyból, mert különben elkárhozik a lelke.
Sötét, pokoli történet volt a legutóbbi Batman-film is, és azt veszi észre az ember, hogy a pozitív hőseinkből pokolfajzatok lesznek. Doctor Strange, a nagy varázsló sem ússza meg karaktergyilkosság nélkül. Úgy tűnik, hogy a hollywoodi propagandagépezet még nagyobb fokozatra kapcsolt. Mindent felülír az ideológia, amelyet közvetíteni kell. A posztmodern stílusirányzat nem hozta el a várva várt eredményt az ezredfordulóig, mert túl elitista volt. Úgy látszik, tudják mondani másként is. És nem ismernek se Istent, se embert.
Borítókép: Jelenet a filmből (Fotó: Forum Hungary)
További Kultúra híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez5 +1 film, amit látnia kell október 23-án
Ezeket nem érdemes kihagyni.
Megegyezett a Nemzeti Színház Szász Júliával és Horváth Lajos Ottóval
Közleményt adott ki a teátrum.
Meghalt Christine Boisson, a töméntelen erotika miatt cenzúrázott klasszikus egyik főszereplője
Hatvannyolc éves volt.
Elhunyt Sánta Ferenc kétszeres Kossuth-díjas hegedűművész
A zenész 79 éves volt.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Magyar Péter új támogatója a Medgyessy–Gyurcsány-korszak privatizációjának nagy nyertese volt
Azonnali tűzszünetre szólított fel Putyin
A koporsóból szorította meg egy gyászoló családtag kezét a 8 hónapos Kiara: halottnak hitték, élve temették volna el
Csárdi Antal nem csatlakozik a Tisza Párthoz, a Duna Párt pedig szerinte nem létezik + videó
Házaspár vitte el a hihetetlen összeget a lottón: erre költötték a pénzt
Ez nem fog tetszeni a kínaiaknak: Budapest betiltaná, hogy lakás vásároljanak
Lehullt a lepel, kiderült a titok: célkeresztben az ÁVH-unokák
A videóbíró tette tönkre a BL-forduló legnagyobb szenzációját
Vlagyimir Klicsko is beszállt a bokszháborúba
A Lipcse edzője figyelmeztette Szoboszlait, a Liverpool Gulácsival hangol
Lecsapott a hegyvidéki kutyapártos polgármester, elvonta a pénzt a helyiektől
Jövő héten jöhet az első hó Magyarországra
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez5 +1 film, amit látnia kell október 23-án
Ezeket nem érdemes kihagyni.
Megegyezett a Nemzeti Színház Szász Júliával és Horváth Lajos Ottóval
Közleményt adott ki a teátrum.
Meghalt Christine Boisson, a töméntelen erotika miatt cenzúrázott klasszikus egyik főszereplője
Hatvannyolc éves volt.
Elhunyt Sánta Ferenc kétszeres Kossuth-díjas hegedűművész
A zenész 79 éves volt.