Kozma Attila 1977-ben született Kovásznán, 2000-ben végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán. 2000 és 2008 között a Csíki Játékszín színésze, 2008 őszétől szabadúszó. 2002-től tagja az Open Stage humortársulatnak, amelynek felvételei elképesztő népszerűségnek örvendenek az – egyebek mellett – úgynevezett „székely humort” kereső internetezők között. 2018-tól ismét a Csíki Játékszín színésze, szerepelt Hajdú Szabolcs Macerás ügyek és Miklauzic Bence Ébrenjárók című filmjében. Kozma Attila előadóművészként is ismert, saját és mások székely szövegeit hihetetlen beleéléssel és humorral tudja előadni.
Minden egyben volt tehát ahhoz, hogy az évek során született szövegei kötetben is megjelenjenek; kiadásukra az Előretolt Helyőrség Íróakadémia vállalkozott, ugyanis éppen illett a Székely termék sorozatba, amelyben egyebek mellett Muszka Sándor, Orbán János Dénes és Sántha Attila művei is megjelentek már. Az egész sorozat illusztrálásának hálás feladata Csillag Istvánra hárul, akinek összetéveszthetetlen stílusjegyei nemcsak kiegészítik a szövegeket, hanem azokkal valamiféle transzcendens reakcióba lépve egy magasabb művészeti szintre emelik az élményt, mint külön-külön tudnák tenni.
Humoros szerzőnek lenni azonban egy szempontból hálátlan feladat: az embertől, előadótól mindig a humort várják, a legkisebb megszólalásaiban is azt kívánják tőle, hogy legyen „jópofa”. A szerző megpróbál megfelelni ennek, és mindez gyakran olyan torzuláshoz vezet, aminek eredményeképpen a komolyabb szövegek elő sem kerülnek. Kozma Attila azonban mer szakítani ezzel a hagyománnyal, pontosabban jól adagolja a humort és a komolyságot: a szövegeken azt vélheti érezni az olvasó, hogy több év gondosan összegyűjtött és válogatott terméke, egyfajta demonstrációja a szerző irodalmi potenciáljának, úgy, hogy közben azért többnyire humoros vagy nagyon humoros szövegek követik egymást a kötetben.
Nyilván a recenzens is inkább a humoros mondatokból szemezget kedvcsináló gyanánt, de az olvasónak el kell hinnie becsületszóra, hogy van ezekben a szövegekben rengeteg szépirodalmi igényű megfogalmazás, filozófia és kellemes mennyiségű egzisztenciális szorongás, amely mint tudjuk, a nagy irodalmi művek alkotásának igencsak fontos előfeltétele. Az, hogy a szerző ezt lépten-nyomon képes feloldani humorarzenálja felvonultatásával, csupán afféle bónusz.
Hadd mutassak erre néhány példát. A címadó szöveg Első bényomás című fejezetének elején olvashatók például a következő sorok: „A békapcsolás, s a pin-kód béütése után láthassa, hogy az Oktondi székely-okos maroktávbeszélőn, a megszokottakkal ellentétbe az ekránon nincsenek IKONOK! Ez egy hun nemzeti, szittya-székely népi maroktávbeszélő, ezért nincsenek rajta ikonok! Még az kellene, hogy kezdjük el csókolgatni a telefont, ha akarunk tőle valamit. A székely kezet csókolni legfeljebb a pápának szokott, a protestánsok még neki se!” Vagy (Jótanács a végire című fejezet): „A székelynek tulajdonképpen telefonra nincsen es szüksége. Ha mondani akar valakinek valamit, aztot megkeresi, s megmondja neki SZEMÉLYESEN, s ha nem, akkor a kölyökkel izen. Ha pediglen keresik, s nincs otthon, vagy tudják, hogy hol van, s megkeresik, vagy nem tudják, hogy hol van, s akkor legalább NEM keresik! Mert a székely nem beszél sokat, s ha mondani es akar valamit, az úgyse telefontéma.”
Kozma Attila: Az első székely maroktávbeszélő használati utasítása. Csillag István illusztrációival. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Székely termék sorozat, Budapest, 2021.
Borítókép: Kozma Attila (Fotó: Veres Nándor)
