Lakner László művei a legfontosabb hazai közgyűjtemények mellett – többek között – megtalálhatók a berlini Neue Nationalgalerie, a Berlinische Galerie, a kölni Museum Ludwig, az esseni Museum Folkwang, az aacheni Ludwig Forum, a rotterdami Museum Boijmans Van Beuningen és a firenzei Galeria degli Uffizi gyűjteményében. Alkotóként a sokszínűség, a folyamatos kísérletezés jellemzi. A Fehér Dávid által gondozott retrospektív tárlat éppen e heterogén munkásságot igyekszik bemutatni.
– Több mint tíz-tizenegy éve várok arra a pillanatra, hogy megrendezhessem Lakner László retrospektív kiállítását, és hálás vagyok ezért Vizi Katalinnak, a Modemnek és Debrecen városának, hogy lehetővé tették a Lakner-életmű szempontjából is ennek a fontos eseménynek a megvalósulását – mondta a sajtó képviselőinek a művészettörténész. Hozzátette, hogy a 2004-es Metamorfózis (Ludwig Múzeum, 2004–2005) című tárlat óta vártunk arra, hogy megvalósuljon egy olyan Lakner-kiállítás, amely már az újabb kutatások eredményeit is felhasználja.
Ez a kiállítás ebben az értelemben túlmutat akár a Modem programján és a magyarországi művészettörténeten belül is egy fontos pillanatnak tekinthető – hangsúlyozta a kurátor, aki a Szépművészeti Múzeum munkatársa is egyben. Elmondta, hogy a budapesti intézménnyel együttműködve készült el a kiállítás, hiszen a Szépművészeti Múzeumnak jelentős Lakner-gyűjteménye van, s több mint száz művet biztosított a debreceni tárlathoz.
A kiállítás egy hagyományos retrospektív tárlat abban az értelemben, hogy lazán kezelt kronologikus rendszerben vezeti végig a látogatókat az életmű fő állomásain. A főiskolai évek végétől, 1959-ben született művektől indulunk, és egészen a napjainkban készült munkákig jutunk el. Találkozhatunk alkotásokkal a korai szürnaturalista periódustól a pop-artig, majd az új figuratív művektől a konceptuális fotóművekig egyaránt. Vagyis egy rendkívül heterogén életműbe leshetünk bele teremről teremre. A tervezéskor erre különösen nagy hangsúlyt fektettek a szervezők: – Azt a döntést hoztuk, hogy megpróbálunk a maguk nemében egységes szekciókat létrehozni. Ezen egységes szekciók viszont nagyon különböznek egymástól, és ezek között próbáltunk meg belső összefüggésrendszereket érzékeltetni, sejtetni – mondta Fehér Dávid. A kiállítás címe Alter ego – mely a művésztől származik –, szintén Lakner alkotói sokrétűségét kitűnően összefogja, ugyanis egyfajta szerepjáték jellemzi a művészt.
A Modem üvegfolyósója kurátori szempontból igencsak nehezen belakható tér, ám izgalmas kreációknak adhat teret. Ez nem történt másképp ezúttal sem, hiszen ennek a helynek köszönhetően új betűinstallációval bővült a Lakner-munkásság. E betűfolyosón végighaladva olyan, mintha egy Lakner-festménybe lépnénk be. A közlekedő egyben átvezeti a látogatót Lakner utóbbi harminc-negyven évben készült munkáihoz.
– A kiállításhoz készült egy ambiciózus, nagyszabású katalógus is – osztotta meg lapunkkal Vizi Katalin, a Modem ügyvezető igazgatója, majd hozzátette, hogy a kiadványban helyt kapott három külföldi szerző és a kurátor, Fehér Dávid tanulmánya, illetve az összes műtárgy fotókkal, s olyan alkotások is, melyeket e tárlaton nem tudtak bemutatni. Megjegyezte, hogy büszke a Modem csapatára, a külső partnerekre és az együttműködőkre.
A tárlat szeptember 11-ig látogatható.
Borítókép: Száznégy Lakner-mű várja a látogatókat a Modemben (Forrás: Haon/Molnár Péter)
