Elhunyt Jean-Louis Trintignant francia filmszínész

Kilencvenegy éves korában elhunyt Jean-Louis Trintignant, a második világháború utáni francia film- és színművészet egyik legkedveltebb és leghíresebb színésze – tudatta pénteken felesége, Mariane Hoepfner Trintignant.

Cannes, 2017. május 22. Jean-Louis Trintignant francia színész a Happy End címû filmje bemutatójának alkalmából tartott fotózáson a 70. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon 2017. május 22-én. (MTI/EPA/Sebastien Nogier) Fotó: Sebastien Nogier

Legnagyobb színpadi alakítása a Hamlet volt, a dán királyfit 1960-ban és 1970-ben is eljátszotta.

Jean-Louis Trintignant. Fotó: Flickr

Előző felesége, Nadine Trintignant rendezte a Szerelmem... szerelmem című filmben, s ő maga is megpróbálkozott a rendezéssel, nem is sikertelenül (Egy jól eltöltött nap, Az úszómester). Színészként aratott elismerést a Bernardo Bertolucci rendezte, Alberto Moravia regényét feldolgozó A megalkuvóban (1970), akárcsak a Dino Buzzati művének adaptációjából készült Tatárpusztában (1976), az Ettore Scola által készített A teraszban (1980).

Szerepelt Francois Truffaut utolsó filmjében, a Végre vasárnap! (1983) című alkotásban és Bertrand Blier Kösz, megvagyok című mozijában. A lengyel Krzysztof Kieslowski Három szín trilógiájának befejező darabjában, a Pirosban (1994) nyújtott teljesítményét – egy nyugdíjas bíró megformálását – a kritika osztatlan elismeréssel fogadta. Magyar vonatkozású filmje is van, Szabó László rendezte 1984-ben a Sortűz egy fekete bivalyért című alkotásban.

2012-ben, tizennégy év szünet után már több mint 80 évesen szakította meg nyugdíjas éveit Michael Haneke Szerelem című filmje kedvéért, melyet az osztrák rendező kifejezetten neki írt. Megrendítően szép alakításáért megkapta az Oscar-díj francia megfelelőjét, a César-díjat, valamint az Európai Filmdíjat. 

Az alkotás elnyerte a cannes-i filmfesztiválon az Arany Pálmát, valamint a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

A törékeny alkatú színész alakításait gyöngéd udvariasság és váratlan kíméletlenség jellemezi. A gyenge jellemeket – elvetemült gyilkosokat, féltékeny férjeket, félénk homoszexuálisokat vagy nevetséges nyárspolgárokat – visszafogottan, sohasem harsány eszközökkel jelenítette meg. 

Kiválóan értett ahhoz, hogy a karakterek sötét vonásait, a nyers erőszakot és a szívtelenséget ábrázolja. 

„A színész üres papírlap, amelyre festékkel írnak” – mondta egyszer.

A törékeny alkatú színész alakításait gyöngéd udvariasság és váratlan kíméletlenség jellemezi. Fotó: MTI/CP

Lánya, Marie Trintignant már tizenhét évesen szerepelt apjával A teraszban, később saját jogán is elismert színésznőként közös Apollinaire-esteket tartottak. 2002-ben még együtt játszottak a Janis és John című komédiában, de Marie-t a következő évben egy veszekedés során barátja, Bertrand Cantat ismert francia rockénekes olyan súlyosan bántalmazta, hogy belehalt sérüléseibe.

A színész 2013-ban bejelentette, hogy végleg visszavonul, a Riviérán található Antibes város Anthea nevű színházában szavalóesttel búcsúzott a közönségtől. 

2017-ben egy interjúban nyilvánosságra hozta, hogy rákbetegségben szenved, 

ugyanabban az évben Michael Haneke Happy End című drámájában az egyik főszerepet alakította Isabelle Huppert oldalán.

A francia filmlegenda, aki pályája során több mint 150 film elkészítésében vett részt, a következő évben bejelentette, hogy nem filmez többé. Claude Lelouch-nak azonban nem tudott nemet mondani, amikor több mint fél évszázaddal az Egy férfi és egy nő bemutatója után a rendező az eredeti alkotásban szereplő színészekkel elkészítette a legendás film újabb folytatását – a nosztalgikus hangvételű Egy élet legszebb éveit eredeti helyszíneken, az észak-franciaországi tengerparton, Deauville-ben forgatták.

Borítókép: Jean-Louis Trintignant francia színész (Fotó: MTI/EPA/Sebastien Nogier)