Több mint 430 intézményben összesen 2500 aktivizáló program valósult meg országszerte június 25-én szombaton. Az intézményeknek sikerült megszólítaniuk az átlagembereket, átment az üzenet, hogy kulturálódni, múzeumba menni igenis jó– mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.
Hoppál Péter kiemelte: egyetlen este alatt 329 174-en léptek be a múzeumok rendezvényeire, ami kétszer annyi, mint a tavalyi 164 ezres látogatószám. A budapestiek a vidékieknél is nagyobb mértékben növelték a részvételüket az eseményen. Boldogok vagyunk, hogy a pandémia két éve után az intézmények országszerte tele voltak.Az államtitkár hangsúlyozta: a Múzeumok éjszakája kiváló lehetőség arra, hogy a múzeumok, a könyvtárak, a levéltárak elérjék azokat is, akik az év során munkájuk, életkörülményük miatt nem tudtak ellátogatni közgyűjteményekbe.
A hazai közgyűjtemények arra törekednek, hogy a 21. századi ember számára próbáljanak vonzó szabadidő-eltöltési alternatívát kínálni. A múzeumpedagógia eszköztára, illetve az interaktív kiállítások sora sokat fejlődött az elmúlt évtizedben. Az Európai Unióban GDP-arányosan Magyarország költ a legtöbbet kulturális célokra, és ebben ott van a múzeumok felújítása, valamint új létesítmények építése, amilyen például a Néprajzi Múzeum vagy a Magyar Zene Háza– hangoztatta Hoppál Péter.
A leglátogatottabb tíz intézmény között idén szép számmal voltak vidéki helyszínek is. A legnépszerűbb most is a Szépművészeti Múzeum volt 15 000 látogatóval, a képzeletbeli ezüstérmet az egy hónapja megnyílt Néprajzi Múzeum nyerte el 11 254 látogatóval, míg a 2022-es kiemelt város, Szolnok éjszakáig nyitva tartó múzeumaiba – még a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére is – idén 11 ezren látogattak el. Az első tíz vidéki helyszíne közé bekerült székesfehérvári, szegedi, kecskeméti és pécsi is.
A következő Múzeumok éjszakáját 2023-ban június 24-én rendezik meg.
Borítókép: Hoppál Péter és Hortobágyi Cirill bencés főapát (Forrás: Facebook/Hoppál Péter)
