Az egészségügy hétvégéje az Álmok Álmodói 20 kiállításon

Semmelweis Ignác korát megelőzve ismerte fel a láthatatlan kórokozókban rejlő veszélyforrásokat, és bár életében sokan kétkedéssel fogadták tanait, 2013-ban az UNESCO a Világemlékezet program részévé nyilvánította gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseit és dokumentumait. Az anyák megmentője, az első hazai petefészekműtét és második császármetszés elvégzője 1818. július elsején látta meg a napvilágot Budán, születésnapja 1992 óta az egészségügyi dolgozók napja. Ebből az alkalomból a Millenárison látható Álmok Álmodói 20 kiállítás – amely Semmelweis mellett számos magyar vonatkozású orvosi felfedezésnek is emléket állít – egész hétvégén félárú belépőt kínál az egészségügyben dolgozóknak.

2022.02.14. Budapest Millenáris Álmok Álmodói 20 kiállítás. Magyar Nemzet Éberling András Fotó: Éberling András

„A gyermek-ágyi láz legnagyobbrészt akkint származik, hogy tanulók és tanulónők szétbomlott állati anyaggal bemocskolt ujjal vizsgálják a szülőnőket. Az ujjak ilyetén bemocskolása történik, ha a vizsgálók rohadt hullával, bomlott állati anyagot termő gyerek-ágyasokkal foglalkoznak vagy az orvos-sebészi küteg, nő-gyógyászati kórodákon hason-terményű kóreseteket kezelnek. Ennek következtében oly orvosok, kik hullával, vagy a fennemlített kóresetekkel foglalkoznak, a gyakorlati szülészetre fel nem vehetők… A gyakorlati szülészet-tanulói és tanulónői köteleztetnek minden, vizsgálat előtt és után, kezeiket a szülteremben kihelyezett chlor-alvadékban addig mosni, míg azok sikamlossá nem váltak.” Ez Semmelweis Ignác 1861. május 27-én kelt utasítványában olvasható, amelyet a pesti egyetemi szülészet kórodán tanulók részére küldött, hogy lecsökkentse a szülések magas halálozási arányát.

Az ifjú Semmelweis a gimnázium után kétéves bölcsészeti alapkurzust hallgatott a pesti egyetemen, majd 1837-ben az utolsó pillanatban a jog helyett a bécsi orvosi kart választotta. 

Bécs és Pest között ingázva szerezte meg diplomáját, szülészmesteri oklevelét, majd sebészorvosi képesítését.

Bár a gyermekágyi lázzal kapcsolatban Oliver Wendell Holmes amerikai orvos már 1843-ban leírta, hogy orvosok terjesztik a betegséget, a szepsishez vezető fertőzés valódi okát Semmelweis Ignác derítette ki. A felfedezéshez nagy lökést adott Jakob Kolletschka, a kórbonctan tanárának halála, hiszen boncolási jegyzőkönyvéből kiderült, hogy a barátja végzetét okozó betegség voltaképpen a gyermekágyi láz. Azt már korábban is megfigyelte, hogy a bábák és bábanövendékek által kezelt szülő nők körében jóval alacsonyabb volt a betegség előfordulása, mint az orvosok és orvostanhallgatók által levezetett szülések esetében. Akkor azonban arra is 

rájött, hogy a gyermekágyi lázat valóban az orvosok okozzák, ha a boncolások után fertőtlenítés nélküli kézzel vizsgálják a nőket. A probléma megoldására több vegyszert is kipróbált, végül 1847 tavaszán a klórmész bizonyult a leghatékonyabbnak. 

Alapos kézmosásra kötelezte osztályán az orvosokat és a kórházi ápolószemélyzetet, de a bizonyítékok ellenére az intézkedés nem bizonyult népszerűnek.

Az 1848-as forradalomban Semmelweis a bécsi forradalmi gárda tagja volt, majd visszatért Pestre és 1851-ben átvette a Szent Rókus Kórház szülészeti osztályának vezetését, 1855-ben pedig egyetemi tanárrá is kinevezték.

Felfedezését és a kézfertőtlenítéssel elért eredményeit 1858-ban publikálta, 

két évvel később német nyelvű tankönyvet írt a gyermekágyi lázról, és szenvedélyesen szorgalmazta az általa bevezetett alapelvek széles körű alkalmazását – amelyet főként a fiatalabb orvosok fogadtak el. 1865-ben érte a halál egy döblingi elmegyógyintézetben.

Semmelweis életműve is megtekinthető az Álmok Álmodói 20 kiállításon, ahol olyan további magyar tudósok is megismerhetőek, mint például a „szike Paganinije”-nek nevezett Hültl Hümér vagy a Nobel-díjas fülész, Bárány Róbert. És ugyanitt bejárható egy emberi agy, valamint bárki tesztelheti a precíziós sebészethez szükséges képességeit.

Borítókép: Az Álmok Álmodói 20 kiállítás (Fotó: Éberling András)