Az 1722. július 25-én a morvaországi Nikolsburgban (ma Mikulov, Csehország) született Fellner (Fellenthali) Jakab huszonhárom éves korától élt Magyarországon, ahol Tata volt a törzshelye. Kérésére itt temették el, az általa épített Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom kriptájában, miután 1773-ban nemességet is kapott. Keze nyoma szerte az országban és a Felvidéken, Szlovákiában is megmaradt, Veszprém vármegyében kiemelkedően értékes épületek őrzik emlékét. A jubileum alkalmából időszerű felhívni rájuk a figyelmet.
Fellner Jakab kora legmodernebb művészeti áramlatát, a barokknak a klasszicizmushoz átvezető irányzatát, a copf stílust követte. Érdemei között első helyen ezt a korszerűséget kell megemlítenünk. Hiszen mind az agg papok háza, mind a püspöki alkalmazottak hajléka, mind a Dravecz-lak nem a múlt ízlését képviselte Veszprémben, hanem az akkoriban rebellisnek számító divat szerint épült a XVIII. század második felében, nem törődve az ellenző előítéletekkel.
A püspöki (ma érseki) palotát 1765-ben kezdték emelni francia barokk példák alapján, magyar vonásokkal, a klasszicizmust előrevetítő jegyekkel. Fellner Jakab 1778-ig dolgozott a városban, de tucatnyi akkori és későbbi ház építőjét befolyásolták alkotásai, így munkássága városképformálónak tekinthető.
Pápán már azt megelőzően tevékenykedett, hogy az 1752-ben lerombolt vár helyére tervezett kastély előmunkálatait Franz Anton Pilgram elhunytával átvette. A rezidencia építése elhúzódott, időközben más ingatlanok is megszülettek a városban Fellner tervei szerint. Elsőként a kórház, amelynek építését 1763-ban kezdték el. Többszöri módosítása, bővítése ellenére egyes részeiben ma is az ő elképzeléseit őrzi. Szintén Fellner műve a Jókai utcai Mikovinyi-ház.
Az egyre jelesebb alkotóvá érő Fellner méltó társra talált Pápán Esterházy Károly püspökben. A pápai városképet minden ezutáni időben is meghatározó hatalmas épület, a Nagytemplom „közös alkotásuk”, olyan értelemben, hogy a püspök nem csupán pénzt, de az épület és a díszítés részleteire is kiterjedő egyházi, művészi programot adott. A megbízó elképzelései ezúttal a legkorszerűbbek voltak, így fordulhatott elő, hogy a szélmalomkerék alakú, tágas tér középpontjában megvalósult a kor egyik legjelentékenyebb magyarországi műalkotása.
Esterházy kívánságára Fellner építészelődje, Pilgram váci székesegyházhoz készült terveit adaptálta, különösen a tornyok kialakításánál. A templom főterve 1771. január 8-án érkezett meg, az épületen csaknem tíz évig dolgoztak, a díszítés és a berendezés 1786-ban készült el. Az egyházi hajlékot mégis csak évekkel később, 1795. május 3-án szentelték fel.
Fellner nem érte meg nagy műve befejezését, ez tanítványára és munkatársára, ifjú özvegye új férjére, Grossmann Józsefre maradt. Ugyanő folytatta a vár alapjaira emelt kastély munkálatait is.
A magyarrá lett német építőmester életműve áttekintésekor mindenképp megemlítendő, hogy pályája legelején a ráckevei barokk kastélyt és a hozzá tartozó gazdasági épületeket kellett felújítania a királyi kamara megbízásából, majd a Pozsonytól keletre fekvő cseklészi Esterházy-kastély átépítését irányította. Ezután szerepet vállalt Lamberg Antal móri kastélya létrehozásában is, amelynek építését 1762-ben kezdték meg.
Fellner hatása, amely a klasszicizmusba átvezető, a barokk lehiggadását jelentő copf stílus meghonosításában és legjelesebb épületeinek létrehozásában összegeződött, máig érvényes építészeti erő. A 2022-es esztendő hivatalos Fellner Jakab emlékév Tatán.
Borítókép: Ungvári Lajos Fellner Jakabot ábrázoló szobra (1940, Tata) (Fotó: Köztérkép.hu)
