A százhuszonöt évvel ezelőtt született székely író élete a XX. század kortörténeti dokumentumaként is értelmezhető. Székelyföldről indulva, Amerikát megjárva, Magyarországon letelepedve mindvégig fáradhatatlanul munkálkodott azon, hogy hidat teremtsen az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarsága között– hangsúlyozta Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára a Tamási Áron 125 kiállítás megnyitóján. Mint mondta, a tablókiállítással még közelebb szeretnék hozni Tamási Áront a budapesti közönséghez.
Richly Gábor az eseményen arról is beszélt, hogy az MMA további kulturális programokkal készült és készül az emlékévre.
Márciusban mutatták be Budapesten az MMA Kiadó gondozásában megjelent Tamási Áron-albumot; a részletgazdag, sokszínű kiadványt Tamási Áron szülőfalujában, Farkaslakán és Kolozsváron is megismerheti majd a közönség. Kiadás előtt áll Ablonczy László tanulmánykötete, amely a Tamási-darabok színházi előadásait dolgozza fel Tamási Áron sorsjátékai címmel, emellett megjelentetik az Ábel-trilógia új kiadását, az erdélyi születésű képzőművész, Szilágyi Varga Zoltán illusztrációival. In memoriam Tamási Áron címmel portréfilm készül a köztelevízió számára, a Magyar Írószövetséggel együttműködve pedig a napokban hirdettek esszé- és novellaíró pályázatot, amelyre szeptember 30-ig várják a pályaműveket.
Tamási Áron születésnapja alkalmából, szeptember 20-án a Lakiteleki Népfőiskolával közösen tartanak Tamási Áron-emlékülést Lakiteleken. A Sütő András Baráti Egyesület Tamási Áron önéletrajzi jellegű írásaiból és udvarhelyszéki népdalokból válogatott Tündökletes világ című előadását szeptember 27-én láthatja a közönség a Pesti Vigadóban, míg a Tamási Áron Művelődési Egyesülettel őszi zarándoklatot szerveznek akadémikusaiknak Farkaslakára.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Tamási Áron-emlékévhez kapcsolódó kerítéskiállítás megnyitóján kiemelte, hogy az író alakja máig összekapcsolja a magyarságot, ma is az egyik legolvasottabb író.
Az emlékév programjaival nemcsak Tamási Áronra, hanem az erdélyi magyarságra és a székelységre is felhívjuk a figyelmet – tette hozzá.
Mint mondta, a nemzetpolitikai államtitkárság 2016 óta hirdet meg emlékéveket, ebből a szempontból kimagasló a Tamási Áron nevéhez fűződő programsorozat, amely január 22-én, a magyar kultúra napján kezdődött el Marosvásárhelyen. Ennek jegyében a Kárpát-medence minden régiójában tartanak programokat a Magyarság Háza bevonásával. A Tamási Áron-emlékévvel az a céljuk, hogy minél több gyereket, fiatalt nyerjenek meg, és populárissá tegyék az emlékév eseményeit.
Egy populáris íróról van szó, akit viszont újra és újra meg kell ismertetni a magyar társadalomban, hiszen a kultúra olyan dolog, amelyet mindig újra és újra tanulni kell. Ezért is hozták létre a vándorkiállítást, amelyet már megnyitottak Csíksomlyón, Farkaslakán, Sátoraljaújhelyen, Csíkcsomortánban, Gyulán, Mikházán, valamint Tusnádfürdőn, és nemcsak az emlékévben, hanem azt követően számos helyszínen – a Kárpát-medencében és a diaszpórában is – bemutatnak.
A tárlat kurátorai, A. Szabó Magda és Cs. Nagy Ibolya Tamási Áron életpályájának néhány jelentős állomását mutatják be számos idézeten, korabeli fotográfián keresztül. Összesen tizenhét tablón követhetjük végig az író életútját, kronologikusan jelenik meg többek között a szülőföld, az iskolai évek, a katonaság, a kivándorlás Amerikába, a hazatérés és művei is.
A kiállítást októberig tekinthetik meg az MMA irodaépületének Andrássy úti oldalán, majd Erdély több településén is láthatják az emlékév során.
Borítókép: Érdeklődők a Tamási Áron 125 című kerítéskiállítás megnyitóján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodaháza előtt (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
