Az emlékév programjaival nemcsak Tamási Áronra, hanem az erdélyi magyarságra és a székelységre is felhívjuk a figyelmet – tette hozzá.
Mint mondta, a nemzetpolitikai államtitkárság 2016 óta hirdet meg emlékéveket, ebből a szempontból kimagasló a Tamási Áron nevéhez fűződő programsorozat, amely január 22-én, a magyar kultúra napján kezdődött el Marosvásárhelyen. Ennek jegyében a Kárpát-medence minden régiójában tartanak programokat a Magyarság Háza bevonásával. A Tamási Áron-emlékévvel az a céljuk, hogy minél több gyereket, fiatalt nyerjenek meg, és populárissá tegyék az emlékév eseményeit.
Egy populáris íróról van szó, akit viszont újra és újra meg kell ismertetni a magyar társadalomban, hiszen a kultúra olyan dolog, amelyet mindig újra és újra tanulni kell. Ezért is hozták létre a vándorkiállítást, amelyet már megnyitottak Csíksomlyón, Farkaslakán, Sátoraljaújhelyen, Csíkcsomortánban, Gyulán, Mikházán, valamint Tusnádfürdőn, és nemcsak az emlékévben, hanem azt követően számos helyszínen – a Kárpát-medencében és a diaszpórában is – bemutatnak.
A tárlat kurátorai, A. Szabó Magda és Cs. Nagy Ibolya Tamási Áron életpályájának néhány jelentős állomását mutatják be számos idézeten, korabeli fotográfián keresztül. Összesen tizenhét tablón követhetjük végig az író életútját, kronologikusan jelenik meg többek között a szülőföld, az iskolai évek, a katonaság, a kivándorlás Amerikába, a hazatérés és művei is.
A kiállítást októberig tekinthetik meg az MMA irodaépületének Andrássy úti oldalán, majd Erdély több településén is láthatják az emlékév során.
Borítókép: Érdeklődők a Tamási Áron 125 című kerítéskiállítás megnyitóján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodaháza előtt (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!