Zenével a békéért, az élhető jövőért

Mándoki László – avagy miként a világ ismeri, Leslie Mandoki – legendás Red Rock Stúdiója nem kevesebb, mint négy évtizede készíti az arany- és platinalemezeket olyan sztároknak, mint Phil Collins, Bonnie Tyler, Jennifer Rush, Lionel Richie, Jack Bruce, Amii Stewart, Engelbert Humperdinck, Falco, Ian Anderson, Al Di Meola. Kettős ünnep az idei, amennyiben a Mandoki Soulmates 30. születésnapját ünnepli. Méghozzá Magyarországon, augusztus 19-én, a budai Várban. Milyen koncertre készüljünk a válság és háború pusztította Európában? – kérdeztük a muzsikust München melletti stúdiójában.

– Nem maradhat ki a változások számbavételéből a világ, amelyben élünk, ráadásul ön itt, Németországban. Engedje meg, hogy feltegyem a kérdést: az inget, amelyben jött, kimosta vagy szellőztette?
– Én szeretek visszatekinteni a közelmúltra. Akkora léptékben, amekkorát képesek vagyunk felfogni. Hogy is volt, amikor Napóleon Moszkva előtt állt? Amikor Sztálingrádban csak minden negyedik orosznak volt fegyver a kezében? Mi történt 1956-ban? Ezekből a történelmi tanulságokból, megpróbál az ember a gyermekeinek és az ő korosztályuknak okos tanácsokat adni. Ezek között egy bizonyára nem fog szerepelni: 

ha egy lyukba estél, akkor ásd magad alatt a lyukat még mélyebbre. 

Amikor az emberek Európában, az Urál és London, az Északi-sark és Szicília között, a karácsonyfa alatt állnak majd szenteste, két kérdést fognak feltenni. Vajon a politikusaik, akiket megválasztottak, megtettek-e mindent, hogy ez a háború ne robbanjon ki? És ha már kirobbant, mikor vetnek véget a gyilkolásnak, a rombolásnak?

Tisztában kell lenni azzal, hogy az orosz büszke nép. Elég elolvasni Dosztojevszkijt, meghallgatni Sztravinszkijt, megnézni néhány Eisenstein-filmet.

– Ameddig be nem tiltják…
– Azután még vegyünk hozzá néhány történelmi tényt. Honnan származott Hruscsov? Hogyan került a Krím Ukrajnához? A második kérdés az, ­megtettek-e mindent azok a politikusok, akiknek az emberek bizalmat szavaztak, hogy a világgazdasági válság ne okozzon visszafordíthatatlan károkat? Meg fogjuk látni, ki milyen választ ad majd. Nekünk, zenészeknek szent feladatunk szólni a megoldásról. Mi a Living In The Gapben a közösségi média társadalomromboló erejéről beszélünk. A Tourchban pedig minden generáció saját igazságáról. 

A művész, pláne a rockzenész, mindig kicsit tüske a társadalom húsában.

– Ebből kapunk ízelítőt augusztus 19-én a Szentháromság téren?
– Nem fogunk nosztalgiázni, hanem belemegyünk abba, ami fáj. A dolgunk hidakat építeni, nem pedig arról énekelni, ami elválaszt minket, hanem ami összeköt. S ha elkezdenénk végre, az Urál és London, Svédország és Szicília között arról beszélni, mi köt minket össze, akkor, 

amikor decemberben visszanézzük az augusztusi koncertfelvételt, bízhatnánk abban, hogy sikerült véget vetnünk az öldöklésnek, sikerült leküzdenünk a világgazdasági válságot. 

Mi, zenészek itt vagyunk közönségnek mint lelki társak, soul­mates. Ezért augusztus 19-én este nyitott lélekkel, nyitott szívvel várjuk azokat, akiket érdekel, milyen dalokat írtunk erről a vészterhes időszakról, hogyan reflektálunk a közös jövőnkre.

Borítókép: Leslie Mandoki (Fotó: Mirkó István)