Évről évre olyan filmtörténeti gyöngyszemeket hoz el a magyar közönségnek a Budapesti Klasszikus Film Maraton, amelyeket sem előtte, sem utána nem nagyon lehet nagyvásznon látni. Az idei fókusz a „Budapest, Bécs, Hollywood” alkotói köré felfűzött fesztivál rögtön ilyen gyöngyszemmel veszi kezdetét. – 2016-ban kezdtem el dolgozni a Nemzeti Filmintézet megbízásából a Filmarchívum modernizációs tervén, s akkor elkészült egy olyan dokumentum, melyben már szerepelt a nemzetközi klasszikus filmeket bemutató fesztivál ötlete is. A rá következő év novemberében pedig ezt sikerült megvalósítanunk: a Corvin moziban háromnapos fesztivál várta az érdeklődőket. Rendkívüli sikert tudhatott magának már akkor a program, hiszen több mint ötezer látogató váltott jegyet a legkülönbözőbb zsánerű alkotásokra. Ennek köszönhetően a második fesztivál idejére megkaptuk a Toldi mozit, illetve a Puskin moziban is tartottunk vetítéseket. A rendezvény ekkor az NFI általi finanszírozás mellett Tarlós István főpolgármester támogatását is élvezte, s a főváros kulturális keretéből pénzügyi támogatást is biztosított e hiánypótló rendezvény lebonyolításához – hangsúlyozta Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatója. Továbbá a kezdetektől állandó partnerük a Francia Intézet is, ez pedig számukra evidens volt, hiszen Franciaország a mozgókép szülőhazájaként megkerülhetetlen, ha filmekről szeretnénk beszélni.
Ugyancsak fontos a francia filmarchívumok világa és a francia filmintézetek erőfeszítései annak érdekében, hogy az európai és a nemzeti filmörökség hosszú távú megőrzése meg tudjon valósulni. Az első filmarchívumot, a Cinémathèque Francaise-et Henri Langlois alapította 1936-ban. Mára pedig szinte mindenhol megtalálhatók az úgynevezett cinémathèque-ek, a filmes szentélyek, a filmes örökség előtt tisztelgő múzeumok és színházak. Vagyis ezek az intézmények filmeket vetítenek, filmtörténeti kiállításokat rendeznek, s ehhez kapcsolódóan oktatási és kutatási feladatokat is ellátnak az ott dolgozó kollégák
– tette hozzá. Mint mondja, amikor arról gondolkodunk, hogy miként lehet a hatalmas, nem mindennapi filmkincset megismertetni a közönséggel, akkor érdemes a francia modellt is alapul venni, inspirálódni ezen jó gyakorlatokból.
A közönségépítés fontossága
A filmes maraton a közösség- és közönségépítés egyik alappillérévé vált az elmúlt években: – Célunk, hogy a filmeket eljuttassuk a közönséghez. S tulajdonképpen a Budapesti Klasszikus Film Maraton azt szolgálja, hogy felhívja a figyelmet minden évben egy egész héten keresztül arra, hogy ezeket a filmeket újra és újra meg kell néznünk, s hogy nagyvásznon kell megismerkednünk a hazai és a nemzetközi filmremekekkel. Ez a programsorozat pedig abba a munkába illeszkedik, amit folyamatosan végzünk: kiszolgáljuk a közszolgálati és kereskedelmi televíziós csatornákat, a magyar mozikat, a művelődési házakat, valamint a könyvtármozikat is.
A Film Maraton eseményeire mindenkit szeretettel invitálunk, hogy együtt ünnepeljük a mozgófilmes örökségünket, amin belül a magyar filmörökség világszinten is jelentős. Gondoljunk csak arra, hogy a némafilmkorszakban, 1917-ben és 1918-ban évente száz film készült Magyarországon és köztük számos, a kornak megfelelő minőségi alkotás. Olyan rekord ez, melyet azóta sem tudtunk megdönteni.
Tehát a magyar film első időszaka rögtön egy aranykor volt minőségben és mennyiségben egyaránt. E filmek kópiáinak a kilencvenhárom százaléka sajnos megsemmisült, de az a csekély számú film – közel ötven-hatvan alkotás – a Filmarchívumnak és a külföldi partner filmarchívumoknak köszönhetően fennmarad az utókor számára. Nagyon fontos itt is a nemzetközi kapcsolat, hiszen az idehaza már nem létező kópiákat a külföldi archívumokban igyekszünk felfedezni. A Maraton nemzetközi jellege ebben a munkában is rendkívül fontos szerepet tölt be.
Változatos programkínálat
E kincsekkel a fesztiválon is találkozhatunk, többek között a Szent István téri vetítővásznon a Győri Filharmonikus Zenekar koncertjével élvezhetjük az 1914-es A tolonc című Kertész Mihály-filmet, Jászai Marival a főszerepben.
A nyitónapon, szeptember 13-án az Uránia moziban láthatja a közönség az Oscar-díjas Kertész Mihály egyik remekművét, a King Creolet, amely főszerepében Elvis Presley élete egyik legjobb színészi alakítását nyújtja a szintén nagyszerű Walter Matthau mellett. Kertész Mihály gazdag hollywoodi és azt megelőző pályafutásának alkotásaiból még bővebb merítést nyújt az idei program. Műsorra tűzik ugyanis tőle a Hét tenger ördögét, a Tengeri farkast, A botrány szelét, a Casablancat, A toloncot, illetve a Bécsben felvett Az ifjú Medardust. Sőt, páratlan hangulatú filmélménynek ígérkezik a Dögkeselyű bemutatója,
amelyet András Ferenc rendező és Ragályi Elemér operatőr fog felvezetni. A Napló gyermekeimnek vetítésén Bánsági Ildikó vesz részt, az elragadó Galambos Erzsi az első filmszerepéről, a Csendes otthonról mesél majd a film vetítése előtt, míg a Sziget a szárazföldön előadásán Elek Judit rendező, illetve Ragályi Elemér operatőr köszönti a nézőket.
A Klasszikus Film Maraton továbbá számtalan alkalmat ad az alkotókkal való találkozásra is. Eljön Budapestre a cannes-i filmfesztivál és a Lumière Intézet igazgatója, Thierry Frémaux és élő narrációjával mutatja be le a Lumière! – A kaland kezdete című filmjét, amiben a Lumière fivérek által forgatott felvételek fennmaradt digitálisan restaurált képkockáit fűzte össze egyetlen alkotássá, utána pedig az egyik utolsó francia némafilmet fogja bemutatni, amelyet Szabó Ádám tangóharmonika-művész kísér zenéjével, élőben.
Budapest, Bécs, Hollywood – Hollywood legendás magyar figuráival találkozhatunk idén a fesztivál kínálatában. Többet tudhatunk meg magyar emigránsok hollywoodi filmgyártásban betöltött szerepéről, hiszen kiváló szakemberek tudtak a tengerentúli álomgyárban érvényesülni. Például az egyik legsikeresebb korai magyar hangosfilmet, a Hyppolit, a lakájt jegyző rendező, Székely István is Amerikában folytatta karrierjét. Az idei fesztiválon az Üres diadal című film noir-jával bizonyítja, hogy nem csak komédiák készítéséhez volt érzéke. A könnyű műfajban maradandót alkotó Szőke Szakáll viszont maradt a kaptafánál. Hollywoodi vígjátékai közül a Karácsony Connecticutban lesz megtekinthető, amelyben a séf bőrébe bújva „tanította” meg Amerikát a magyar gulyás szeretetére.
Kétoldalú kapcsolat kiépítése
A filmvetítéseket többek között a felsorolt szakmai programok kísérik, s ezek a programelemek abból a szempontból is lényegesek, hogy a hazánkba látogató külföldi filmes közeg megismerkedhet a magyar filmalkotásokkal, a magyar közönség pedig a külföldi filmremekekkel:
Meghívást intéztünk a világ valamennyi filmarchívumához, arra kérve őket, küldjenek olyan műveket, melyeket megnézhet a magyar közönség. A maratonnak sikerült áttörnie azt a falat, ami korábban létezett. Ugyanis a magyar filmet megpróbáltuk termékként értékesíteni, de mindezt a magyar film korábbi ismertségének visszaállítása nélkül tettük. Amióta viszont együttműködünk a fesztivál kapcsán a külföldi intézetekkel, azóta ők képviselik a határokon kívül a magyar filmet, már ők mondják a közönségüknek, hogy érdemes megnézni a Fábri-filmeket vagy éppen Jankovics Marcell műveit
– mondta a kölcsönös, kétoldalú kapcsolatról Ráduly György.
A Filmarchívum azonban kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fiatalabb korosztályhoz is eljusson a magyar filmkincs: – Úgy gondoljuk, hogy a magyar film ismerete az általános műveltség része, csakúgy, mint a magyar irodalom, a festészet és a zene. 2018-ban létrehoztuk az Alapfilmekre épülő Klassz programot. Pedagógusokkal együttműködve fejlesztettünk egy olyan ötszáz alkotásból álló adatbázist és hozzá tartozó feladatgyűjteményt, amit a tanárok a közismereti órákon szabadon használhatnak. Az Oktatási Hivatalnak köszönhetően a program mára már közel hatezer közoktatási intézménybe eljutott. A következő lépés pedig az, hogy a magyar mozikkal kössünk olyan partneri kapcsolatot, aminek az eredményeképpen a pedagógusok alkalomszerűen elviszik a diákokat a filmszínházakba, ahol együtt élhetik át a mozivarázst. Ez azért is fontos, hogy megismerhessék ezt a fantasztikus élményt, hogy idővel kialakuljon bennük az igény a moziba járásra és ezzel megteremtsük a jövő közönségét a filmszínházak számára.
Borítókép: Ráduly György, a Filmarchívum igazgatója (Fotó: Polyák Attila)
