A moziba járás élménye

Budapest, Bécs, Hollywood – Hollywood legendás magyar figuráival, Elvis Presley-vel, a Szárnyas fejvadásszal, a Macskafogóval, a Szelíd motorosokkal és ritkán látható filmcsemegékkel érkezik szeptember 13–18. között a Budapesti Klasszikus Film Maraton. A főváros filmklasszikusokat felvonultató, nagyszabású fesztiváljának kezdeteiről, a Filmarchívum küldetéséről és a programsorozatról Ráduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával beszélgettünk.

20220908 budapest raduly gyorgy a film archivum igazgatoja havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

A közönségépítés fontossága 

A filmes maraton a közösség- és közönségépítés egyik alappillérévé vált az elmúlt években: – Célunk, hogy a filmeket eljuttassuk a közönséghez. S tulajdonképpen a Budapesti Klasszikus Film Maraton azt szolgálja, hogy felhívja a figyelmet minden évben egy egész héten keresztül arra, hogy ezeket a filmeket újra és újra meg kell néznünk, s hogy nagyvásznon kell megismerkednünk a hazai és a nemzetközi filmremekekkel. Ez a programsorozat pedig abba a munkába illeszkedik, amit folyamatosan végzünk: kiszolgáljuk a közszolgálati és kereskedelmi televíziós csatornákat, a magyar mozikat, a művelődési házakat, valamint a könyvtármozikat is. 

A Film Maraton eseményeire mindenkit szeretettel invitálunk, hogy együtt ünnepeljük a mozgófilmes örökségünket, amin belül a magyar filmörökség világszinten is jelentős. Gondoljunk csak arra, hogy a némafilmkorszakban, 1917-ben és 1918-ban évente száz film készült Magyarországon és köztük számos, a kornak megfelelő minőségi alkotás. Olyan rekord ez, melyet azóta sem tudtunk megdönteni. 

Tehát a magyar film első időszaka rögtön egy aranykor volt minőségben és mennyiségben egyaránt. E filmek kópiáinak a kilencvenhárom százaléka sajnos megsemmisült, de az a csekély számú film – közel ötven-hatvan alkotás – a Filmarchívumnak és a külföldi partner filmarchívumoknak köszönhetően fennmarad az utókor számára. Nagyon fontos itt is a nemzetközi kapcsolat, hiszen az idehaza már nem létező kópiákat a külföldi archívumokban igyekszünk felfedezni. A Maraton nemzetközi jellege ebben a munkában is rendkívül fontos szerepet tölt be.

Változatos programkínálat 

E kincsekkel a fesztiválon is találkozhatunk, többek között a Szent István téri vetítővásznon a Győri Filharmonikus Zenekar koncertjével élvezhetjük az 1914-es A tolonc című Kertész Mihály-filmet, Jászai Marival a főszerepben. 

A nyitónapon, szeptember 13-án az Uránia moziban láthatja a közönség az Oscar-díjas Kertész Mihály egyik remekművét, a King Creolet, amely főszerepében Elvis Presley élete egyik legjobb színészi alakítását nyújtja a szintén nagyszerű Walter Matthau mellett. Kertész Mihály gazdag hollywoodi és azt megelőző pályafutásának alkotásaiból még bővebb merítést nyújt az idei program. Műsorra tűzik ugyanis tőle a Hét tenger ördögét, a Tengeri farkast, A botrány szelét, a Casablancat, A toloncot, illetve a Bécsben felvett Az ifjú Medardust. Sőt, páratlan hangulatú filmélménynek ígérkezik a Dögkeselyű bemutatója,

amelyet András Ferenc rendező és Ragályi Elemér operatőr fog felvezetni. A Napló gyermekeimnek vetítésén Bánsági Ildikó vesz részt, az elragadó Galambos Erzsi az első filmszerepéről, a Csendes otthonról mesél majd a film vetítése előtt, míg a Sziget a szárazföldön előadásán Elek Judit rendező, illetve Ragályi Elemér operatőr köszönti a nézőket. 
A Klasszikus Film Maraton továbbá számtalan alkalmat ad az alkotókkal való találkozásra is. Eljön Budapestre a cannes-i filmfesztivál és a Lumière Intézet igazgatója, Thierry Frémaux és élő narrációjával mutatja be le a Lumière! – A kaland kezdete című filmjét, amiben a Lumière fivérek által forgatott felvételek fennmaradt digitálisan restaurált képkockáit fűzte össze egyetlen alkotássá, utána pedig az egyik utolsó francia némafilmet fogja bemutatni, amelyet Szabó Ádám tangóharmonika-művész kísér zenéjével, élőben. 
Budapest, Bécs, Hollywood – Hollywood legendás magyar figuráival találkozhatunk idén a fesztivál kínálatában. Többet tudhatunk meg magyar emigránsok hollywoodi filmgyártásban betöltött szerepéről, hiszen kiváló szakemberek tudtak a tengerentúli álomgyárban érvényesülni. Például az egyik legsikeresebb korai magyar hangosfilmet, a Hyppolit, a lakájt jegyző rendező, Székely István is Amerikában folytatta karrierjét. Az idei fesztiválon az Üres diadal című film noir-jával bizonyítja, hogy nem csak komédiák készítéséhez volt érzéke. A könnyű műfajban maradandót alkotó Szőke Szakáll viszont maradt a kaptafánál. Hollywoodi vígjátékai közül a Karácsony Connecticutban lesz megtekinthető, amelyben a séf bőrébe bújva „tanította” meg Amerikát a magyar gulyás szeretetére.

 

Kétoldalú kapcsolat kiépítése 

A filmvetítéseket többek között a felsorolt szakmai programok kísérik, s ezek a programelemek abból a szempontból is lényegesek, hogy a hazánkba látogató külföldi filmes közeg megismerkedhet a magyar filmalkotásokkal, a magyar közönség pedig a külföldi filmremekekkel: 

Meghívást intéztünk a világ valamennyi filmarchívumához, arra kérve őket, küldjenek olyan műveket, melyeket megnézhet a magyar közönség. A maratonnak sikerült áttörnie azt a falat, ami korábban létezett. Ugyanis a magyar filmet megpróbáltuk termékként értékesíteni, de mindezt a magyar film korábbi ismertségének visszaállítása nélkül tettük. Amióta viszont együttműködünk a fesztivál kapcsán a külföldi intézetekkel, azóta ők képviselik a határokon kívül a magyar filmet, már ők mondják a közönségüknek, hogy érdemes megnézni a Fábri-filmeket vagy éppen Jankovics Marcell műveit

 – mondta a kölcsönös, kétoldalú kapcsolatról Ráduly György.
A Filmarchívum azonban kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fiatalabb korosztályhoz is eljusson a magyar filmkincs: – Úgy gondoljuk, hogy a magyar film ismerete az általános műveltség része, csakúgy, mint a magyar irodalom, a festészet és a zene. 2018-ban létrehoztuk az Alapfilmekre épülő Klassz programot. Pedagógusokkal együttműködve fejlesztettünk egy olyan ötszáz alkotásból álló adatbázist és hozzá tartozó feladatgyűjteményt, amit a tanárok a közismereti órákon szabadon használhatnak. Az Oktatási Hivatalnak köszönhetően a program mára már közel hatezer közoktatási intézménybe eljutott. A következő lépés pedig az, hogy a magyar mozikkal kössünk olyan partneri kapcsolatot, aminek az eredményeképpen a pedagógusok alkalomszerűen elviszik a diákokat a filmszínházakba, ahol együtt élhetik át a mozivarázst. Ez azért is fontos, hogy megismerhessék ezt a fantasztikus élményt, hogy idővel kialakuljon bennük az igény a moziba járásra és ezzel megteremtsük a jövő közönségét a filmszínházak számára.

Borítókép: Ráduly György, a Filmarchívum igazgatója (Fotó: Polyák Attila)