Átélni a zene szabadságát

– A Cziffra-emlékévben a nagyszerű hazai és külföldi kapcsolatoknak, összefogásnak köszönhetően a legjelentősebb koncerttermekben léptünk fel – mondta a Magyar Nemzetnek Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművésszel, a Cziffra-emlékév művészeti vezetőjével egyebek mellett az eseménysorozat összművészeti jellegéről, a fia­tal tehetségekről, a Cziffra-fesztivál távlatairól, valamint arról is beszélgettünk, hogy miként működött közre a Cziffra Györgyről forgatott dokumentumfilmben.

Balázs János zongoraművész Fotó: Teknős Miklós

– Nagyon boldog vagyok, mert rendkívül sok hazai és külföldi koncerten mutatkozhattak be a díjazottjaink, felfedezettjeink. Felléptek többek között Bécsben, Prágában, Londonban és Bukarestben. 

Azt gondolom, hogy Cziffra György neve a legjobb hívószó és iránytű egy fiatal művész számára, hiszen a zongoraművész elképesztően magasra tette azt a bizonyos lécet. Az pedig teljesen egyértelmű, hogy egy emlékév és egy fesztivál hosszú távon úgy tud működni, ha kineveljük az új generációt.

– Évek óta figyelemmel kíséri a zenei tehetségek fejlődését, hiszen velük foglalkozik. Milyennek látja a XXI. századi Cziffra Györgyöket?

– Jó hír, hogy vannak tehetségeink, akik azt a fajta gondolkodásmódot, amit Cziffra György képviselt, hamar a magukévá tudják tenni, csak szükségük van a megerősítésre, gondviselésre. 

Fontos, hogy megtaláljuk, képezzük és színpadra állítsuk a tehetségeket.

A mesterkurzusainkon olyan tanároktól tanulhatnak, akik teljesen másfajta gondolkodásmódot képviselnek, mint amit eddig tapasztaltak, majd neves fesztiválokon léphetnek fel a fiatal művészek. Ehhez az úthoz igyekszünk támogatást adni.

– És a Cziffra-fesztivál távlatairól mit tudhatunk?

– Azt látom, hogy az improvizatív zenei műfaj elkezdett újra hódítani: a sikeres hangversenyeken túl visszahívásokat kaptunk, ami egyben azt jelenti, hogy a Cziffra-fesztivál, ami az emlékév előtt Magyarországon valósult meg, nemzetközivé fog válni.

Bevallom, nem is gondoltam volna, hogy a fesztivál ilyen hamar átlépi a határokat. Ez a magyar zene, a magyar kultúra, a magyar zongoraiskola és egyben Liszt Ferenc örökségének a sikere. Valamint megerősítése annak, hogy olyan művészeink vannak, akik képesek meghódítani a nemzetközi pódiumokat. Emellett a klasszikus zene perspektíváját ki kell tágítanunk, új irányokat kell keresnünk mind a közönség eléréséhez, mind a művészeti felfogást tekintve.

– Cziffra György 101. születésnapján, november 5-én idén is különleges koncertre készülnek a Zeneakadé­mián. Beavatna a részletekbe?

– Bár az emlékév vége felé járunk, de még több külföldi ás magyarországi koncert vár ránk. A november 5-i esten a zenei műfajok egyedi találkozásának lehet tanúja a közönség. 

Úgy vélem, minden zeneművész többé válhat, ha a saját műfaján kívül megismer másféle zenéket is. 

Gondoljunk csak bele abba, mi lett volna, ha Liszt nem ismeri meg a népzenét, a cigányzenét, vagy ha Gershwin nem érdeklődik az afroamerikai dzsessz vagy gospel iránt, nem születtek volna meg olyan csodálatos darabok, mint például a Porgy és Bess.

A koncerten a közönség a zene szabadságát élheti át, hiszen a klasszikus zene, a népzene, a cigányzene és a dzsessz fúziójából megismételhetetlen produkciót hozunk létre. Lakatos Mónika roma énekesnő, Dresch Mihály fúvós zenész, Szakcsi Lakatos Béla és jómagam a műfaj sokszínű lehetőségeit előtérbe helyezve, új zenei világot teremtünk.

– A Cziffra Györgyről készülő filmben ön is közreműködött. Mi volt a szerepe, illetve milyen Cziffra Györgyöt ismerhetünk meg?

– Ahogy már említettem, az elmúlt időszakban sok új információ került elő a zongoraművész életével kapcsolatban.

Petrovics Eszter rendezésében egy tényfeltáró dokumentumfilmet forgattunk, amely a legfrissebb kutatási eredményeket mutatja be. A filmben én kalau­zolom végig a nézőt, felkeresem azokat a helyszíneket és embereket, amelyek és akik kapcsolatban álltak Cziffra Györggyel. 

Irattári dokumentumokat bemutatva, valamint a családdal, barátokkal beszélgetve néhány legendáról is kiderül az igazság. A napokban ért véget a forgatás, épp az utómunkálatok zajlanak. A dokumentumfilmet 2023 februárjában láthatja a nagyközönség.

Borítókép: Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, a Cziffra-emlékév művészeti vezetője (Fotó: Teknős Miklós)