Küzdelem és szenvedély Semmelweis életében

Szürreális kép tárul a járókelők szeme elé, ha a IX. kerületi Kinizsi utcában járnak. Az egykori BÁV-székház udvarán gyönyörű lovasfogat várakozik, körülötte a XIX. század világa. Cilinderes urak haladnak beszélgetve, gyönyörű dámák lejtenek korabeli divatnak megfelelő ruháikban. A középkori lovagi várat idéző épületbe lépve pedig végképp kizökkenünk az időből. Egy főkötős hölgy pihen a padon, mögötte világoskék egyenruhában fityulás ápolónők suhannak el. 1847-ben járunk, a korabeli Bécs elevenedik meg ebben a közegben. Egy hónapja kezdték el Koltai Lajos rendezésében a Semmelweis című romantikus, történelmi dráma forgatását, nagyrészt budapesti helyszíneken. Ennek egyik állomása a BÁV egykori székháza, amely a bécsi központi klinika épületét hivatott megjeleníteni.

Fotó: Arpad Kurucz

Pater Sparrow, a film látványtervezője vezetett végig a forgatási helyszíneken. Ismertette a vizuális koncepciójukat, melynek része, hogy a viktoriánus korra emlékeztető, kevésbé tiszta kórházi közeget hozzanak létre. Erre kiváló a jelenleg üresen álló épület. 

Korabeli fotókat vettek alapul, így alakították ki a magyar tudós irodáját, a szülőszobát, az újszülöttek szobáját és a nővérszállót is. Hátborzongatóan élethű a kórbonctanterem, szinte látjuk, ahogy boncolás után az ágy mellé tett lavórban leöblíti a kezét az orvos, majd elsiet egy szülést levezetni. 

A látványtervező elmondta, hogy Semmelweis korában a módosabb családoknál az otthonszülés volt a természetes, a kórházba csak a szegények mentek. Több korabeli berendezést újra kellett gyártaniuk. Így készült el a szülőszék és több orvosi szemléltetőeszköz. Saját kialakítású villanykörtét is készítettek, amely visszaadja a gázláng villódzását.

A történelem egyik legnagyobb jelentőségű orvostudományi felfedezéséről szóló film 1847-ben játszódik Bécsben. 

A szülészeti klinikán titokzatos járvány tombol, tizedeli a gyermekágyas nőket. Egy magyar orvos, Semmelweis Ignác a hagyományos teóriákkal szembeszállva próbálja meg legyőzni a kórt. Az orvos egy fiatal osztrák bába személyében talál küzdelmeiben társra, közben kapcsolatuk egyre romantikusabbá válik. A küzdelem azonban nemcsak a kór ellen zajlik: a vaskalapos vezetés mindent megtesz, hogy megvédje tekintélyét a megszállott magyar orvos felfedezésének következményeitől. A kórházban a harcot Semmelweis nyeri, az utcán pedig a progresszív erők. Hamarosan Bécsben és Pesten is kitör a forradalom, Semmelweis pedig elindul, hogy felfedezését hazájában is a szülő nők javára fordítsa.

Az anyák megmentőjét az egész világon ismerik, élete már többször is vászonra került. Koltai Lajos rendező korábban azt nyilatkozta, hogy a film forgatókönyve zseniális, különösen a dialógusok kiválóak. 

A főszereplők kiválasztásánál nem a külső hasonlóságokat kerestem, hanem a varázslatos személyiségeket, akikben én hiszek, akikkel ezt a gyönyörű és nagyon erős történetet el tudjuk juttatni a nézőkhöz. Vecsei H. Miklós és Nagy Katica pont ilyenek 

– szögezte le a rendező. – Semmelweis élete mindannyiunk számára példa: egy ember, aki mindig, minden körülmények között, halált megvető bátorsággal járta a saját maga útját, amiről gyűlölettel és erőszakkal sem lehetett letéríteni. Azt szeretném megmutatni a nézőknek, hogy igenis meg lehet csinálni: a kitartás, az elszántság, az elhivatottság, a szenvedélyesség meghozza gyümölcsét – mondta. Egy másik interjúban azt is elárulta, hogy Nagy András operatőrrel együtt különleges látványvilágot dolgoztak ki: a szereplőket különös világ veszi körül, ami viszi tovább a történetet. – Kétoldalról bejövő fény között dolgozunk, csak a reflexek érvényesülnek abból a fényből, ami bejön, így a falról vagy bárhonnan visszaverődő fények veszik körül a szereplők arcát, ez az aura teremti meg a karaktereket – magyarázta Koltai Lajos.

A Semmelweis Ignácot a filmben játszó Vecsei H. Miklós lapunk kérésére megosztotta velünk eddigi érzéseit, tapasztalatait. – A történet 1847-ben játszódik, a klórmeszes kézmosás feltalálása évében, az orvos ekkor 29 éves – sorolta a színész. – Rengeteg írás maradt fenn, nemcsak szakmai, hanem személyes naplóbejegyzések is magyar és osztrák részről egyaránt. Több száz oldalnyi kordokumentum, ami alapján a forgatókönyvírók komplex karaktert festhettek meg. 

Amikor nagy történelmi személyiségekről kell tablót csinálni, van egy veszélye, hogy példaképet próbálunk megfesteni, nem embert. Koltai tanár úr nagy figyelemmel és szinte atyai szeretettel fogja a kezünket, hogy az igaz úton járjunk. Onnantól kezdve, hogy egy színész megkap egy szerepet, el kell engednie azt a tényt, hogy egy történelmi személyiséget kell megformálnia. Azt is el kell engedni, hogy egy filmben szerepel. Egy feladatom van, hogy Semmelweiset a maga teljességében lássam mint embert. 

Lássam a lelkének magasságát és mélypontjait, lássam a hitét, szenvedélyét, szerelmét, hazugságait, a tehetetlenségét, és ezeket a témákat megfeleltessem saját életem hasonló szegmenseivel – mondta Vecsei H. Miklós. Beszélt arról is, hogy a szerepnek két ága van. Az egyik a szakmai ág, az orvoslás. Sokat készültek rá szülészorvossal, bábával, boncmesterrel. Mozdulatról mozdulatra megtanították neki, melyik eszköz mire való, mit kell tenni a farfekvéses gyerekkel. – A másik ág pedig maga Semmelweis lelke és magánélete – tette hozzá a színművész. 

Semmelweis egy kicsit mogorva, nehezen kommunikáló, lobbanékony figura. A szülő nők és az újszülöttek, a szülés pillanatai viszont megváltoztatják. 

Úgy érzem, minden újszülöttet úgy fogott meg, mintha a sajátja lenne, a nőkre pedig büszke szeretettel nézett. Nem egy újszülött és szülő nő halt meg közülük a kezei között. Annak a tehetetlenségnek megformálása, hogy elvesztünk valakit, akit szeretünk, feltehetően a saját hibánkból, tudatlanságunkból, ennél nehezebb, ugyanakkor szebb színészi feladat nincs is talán –mondta Vecsei H. Miklós.

A Semmelweis című film a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készül, és előreláthatóan 2023-ban kerül a magyar mozikba.

Borítókép: A címszereplő Vecsei H. Miklós (Fotó: Kurucz Árpád)