Erdő Zoltán ma is azon a kiváló állapotban megmaradt, afrikai rózsafából készült Stowasser tárogatón játszik, amelyet a nagyapjától örökölt, aki a negyvenes években vásárolta a hangszert.
– Fiatal gyerek voltam, amikor édesapám először elővette a hangszert – avatott be a tárogatóművész. – Ahogy belefújtam a tárogatóba, azonnal elvarázsolt a hangja – mondta.
A tárogatót az egész világon magyar hangszerként ismerik.
Erdő Zoltán elmondta, hogy kétfajta tárogató létezik: a történeti, amelyet a legtöbben kuruc kori tárogatónak ismernek, valamint a reformtárogató. Az utóbbi 125. születésnapját ünnepeltük szeptember 15-én. Azért ezen a napon, mert Stowasser János hangszerkészítő mester ekkor adta be a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalba az általa évtizedes munkával megújított hangszer leírását, terveit. A tárogatóművész mesélt a kuruc kori tárogatóról is, melyen régizenei együttesekben és tőlünk néhány ezer kilométerre keleten ma is játszanak. Elmondta, hogy a Nemzeti Múzeum és a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum még őriz néhány kuruc kori tárogatót. Ezek jóval kisebbek, kezdetlegesebb felépítésűek voltak a reformváltozatnál, billentyű nélküliek, és még dupla náddal szólaltatták meg őket. Nálunk a Rákóczi-szabadságharc idején lett népszerű, innen a kuruc kori elnevezés. – Amellett, hogy zenéltek rajta, a csaták fontos elemeként a tárogató segítségével továbbították a katonáknak a parancsokat, akik pontosan tudták, melyik hang, dallam mit jelent. A néphagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc kedvenc hangszere volt – sorolta Erdő Zoltán. Szerinte ezért is lehetett a tárogató a szabadságra vágyó magyar lélek jelképe. A művész elmondta, hogy
1711-ben a császáriak gyűjtöttek össze rengeteg tárogatót, melyeket máglyára vetettek. A kommunizmus éveiben szintén tiltólistára került.
Mindennek ellenére a kuruc kor zenéjéből számos dallam maradt fenn kotta formájában. Az ünnepi hangversenyre ebből az emblematikus időszakból, sőt még egy kicsit előbbről is válogatott darabokat, és a reformtárogatóra írt művek közül is megszólal néhány. – Szeretném megmutatni, hogy ezen a hangszeren kifinomult érzékkel lehet játszani, hiszen amikor megreformálták, nem döntötték el, hogy milyen zenét lehet rajta előadni – emelte ki a tárogatóművész. – És mivel száz évvel ezelőtt a tárogatóművészek rendszerint cimbalomkísérettel játszottak, a másik hungarikum hangszerünk, a cimbalom szintén kiemelt szerepet kap az ünnepi műsorban, amit a hangszer nemzetközi hírű szólistája, Lisztes Jenő szólaltat meg. Az Anima Musicae Kamarazenekar kísér minket.
