A dokumentum-játékfilm eddig a történelmi tematikus televíziós csatornák és a streaming szolgáltatók zászlóshajója volt, a Megafilm azonban most nagyvászonra készítette el azt a történelmi visszatekintést, amely
archív felvételekkel, játékfilmes elemekkel, valamint magyar és francia történészek segítségével tárja fel azokat az akkori belpolitikai és külpolitikai körülményeket, amelyek Magyarország ezeréves történelmének legkatasztrofálisabb veszteségéhez vezettek.
A kérdés: hogyan kényszerítették rá erre az erős és dacos nemzetre 1920-ban a trianoni békediktátumot?
– Ezelőtt száz évvel Magyarországnak jól jött volna egy példátlan európai összefogás annak érdekében, hogy ne veszítse el saját területének mintegy kétharmadát. Azonban inkább
egy példátlan európai összefogás jött létre annak érdekében, hogy elveszítse, és hogy más nemzetek háborút követő területi igénye érvényesülhessen.
Azóta a trianoni szerződést a legtöbb ember hajlamos egyfajta zavaró, unalmas történelmi háttéranyagként kezelni, belenyugvással nézni, szemet hunyni afelett, hogy magyar emberek százezrei élnek egyenlőtlenségben, hátrányban évtizedek óta, maradnak erősek, békések, derűsek és magyarok – mondta el Helmeczy Dorottya.
Mi színészekkel, történészekkel, archív felvételekkel, filmes grafikákkal meséljük el végre mindössze egy filmnyi idő alatt, hogy mégis hogyan történhetett mindez
– árulta el a Balázs Béla-díjas producer.
A különféle történelmi értelmezések különféle nézőpontok és érdekek alapján állítják be a történelmi tényeket. Aki tisztán szeretne látni, annak érdemes eljutnia a történelmi értelmezések esetlegességétől a valóság bizonyosságáig. A Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm ezen az úton vezeti végig a nézőt az 1920-as trianoni békeszerződést megelőző és az azt formáló események rekonstruálásával, az archív felvételek felidézésével és a történész szakértők megszólalásával.
Máthé Áron történész szerint Trianon bő egy évszázada a magyar bizonytalanság ősforrása. Talán eljutunk egyszer oda, hogy a Duna völgyének „tejtestvéreinek” fejei fölött ne lehessen békét csinálni, hanem ők maguk, egymás között, a kölcsönös tisztelet és megértés alapján tudják berendezni a Kárpát-medencei életüket.
Ha ez megvalósul, akkor jóval kevésbé leszünk a nagyhatalmaknak kiszolgáltatva, és Trianon átkát is le tudjuk vetni. De addig beszélnünk kell róla, és fel kell tárni az okokat, az eseményeket – és meg kell becsülni azokat, akik a lehetetlent is megpróbálták 1920-ban.
Minden egyes aldunai nemzet, ha sikerülne is maga köré gyűjtenie most máshová tartozó fajrokonait, legföljebb másodrendű államot alkothatna, melynek függetlensége örökös veszélyben forogna, s mely szükségképp alárendelve volna idegen befolyásoknak
– szól Kossuth Lajos egykori jóslata.
Szereplők: Apponyi Albert: Kelemen József, Henry alezredes: Zöld Csaba, Ullmann Adolf: Jakab Csaba, Cambon: Barbinek Péter, Huszár Károly: Barnák László, Lers Vilmos: Vass György, Benda Jenő: Endrédy Gábor, Somssich László: Csizmadia Gergely, Halmos: Janicsek Péter, Popovics Sándor: Kedvek Richárd Jenő, Nitti: Nagy Viktor, Wettstein János: Rétfalvi Tamás, Csáky István: Csapó Attila, Berthelot: Schlanger András, Ottlik György: Szántó Balázs, Bethlen István: Szotyori József, Teleki Pál: Takács Géza, Csáky Imre: Sárközi József, Paléologue: Horányi László, Clemenceau: Szélyes Imre, Lloyd George: Dóczy Péter, Praznovszky Iván: Tóth András.
Producer: Helmeczy Dorottya. Rendező: Tősér Ádám, Babos Tamás. Operatőr: Fecske Flóra, Vecsernyés János. Forgatókönyvíró: Somogyi György, Dombrovszky Linda. Zeneszerző: Moldvai Márk. Vágó: Poós A. Márton, Csillag Mano. Látványtervező: Horváth Viktória. Jelmeztervező: Breckl János. Hangmérnök: Madaras Attila
