időjárás 14°C Amália 2022. október 7.
logo

Vének leszünk és ráncosak, de szívünkben virágosak

Bényei Adrienn
2022.09.22. 06:35 2022.09.23. 11:22
Vének leszünk és ráncosak, de szívünkben virágosak

Az örök szerelem kérdése sokszor felvetődik az irodalomban, találkozunk vele színházi előadásokon, filmekben. Keressük saját életünkben. Egy szerelemről szóló előadás – olyan kitűnő színészek főszereplésével, mint Udvaros Dorottya és Blaskó Péter – pontosan az, amire mindannyian vágyunk. Elgondolkodtató, megmosolyogtató, megható és finom humorral teli. Ma este lesz a Nemzeti Színház Ők tudják, mi a szerelem című előadásának premierje Rátóti Zoltán rendezésében. Az előadás fotóspróbáján jártunk.

A darab születésének anekdotája szerint Ádám Ottó rendező arra kérte 1959-ben a sikeres drámaírót és műfordítót, Hubay Miklóst, hogy a népszerű Tolnay Klári számára keressen egy francia egyfelvonásost. Hubay azonban a beszélgetés ihletésére inkább saját darab írásába fogott. Így született meg az Ők tudják, mi a szerelem. Témáját Hubay a valóságból, Hector Berlioz zeneszerző emlékirataiból merítette.

A darab mottójául ­Weöres Sándor Boldogság című verséből választott részletet: „Vének leszünk és ráncosak, // de szívünkben virágosak. // Nagy felhő-hintánk csupa láng…”. Tolnay partnere akkor a harmincegy éves Sinkovits Imre lett. Az előadás olyan sikeres volt, hogy negyven évig játszották, és mindketten „beleöregedtek” a szerepükbe.


2022-ben a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében a klasszikus polgári lakásbelsőt idéző díszlet 1864-be repíti a nézőt, Lyonba. Nagy a felfordulás, mert a város híres szülötte, a muzsikuskirály, Hector Berlioz hangversenyt ad. Mielőtt a híres szerelmi történet elkezdődne, egy vérbő szerelmi jelenet tanúi lehetünk a szobalány és a katona enyelgésekor a házban, ahol Berlioz régi szerelme, Estella él. A viharos sikerű hangverseny után az ősz mester éjjeli zenét ad ifjúkori nagy szerelmének, Estellának, majd beállít a nagymamakorú asszony otthonába, kispolgári családja legnagyobb döbbenetére. A szenvedélyes Berlioz, Blaskó Péter bevallja az asszonynak, hogy egész életében szerette, érzelmei a mai napig sem halványultak el és meg akarja szöktetni a tisztes nagymamát. Estella, Udvaros Dorottya finom eleganciával, humorral hárítja a közeledést. Lassan mégis felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban. A darab varázslatában mindnyájan érezzük, szereplők és nézők egyaránt, hogy sohasem késő „megállítani az időt”, az igaz szerelem kortalanul ott él mindenkiben, csak bátorság kell megélni azt. További szereplők: Tóth Auguszta, Tóth László, Ács Eszter, Szabó Sebestyén László és Csapó Judit.

Rátóti Zoltánt, a darab rendezőjét kérdeztük, mit jelentett számára ez a munka.

– Csodálatos volt a színészekkel dolgozni. Láttam, hogy mennyire örömüket lelik a szerep megkomponálásában – kezdte Rátóti Zoltán.

Olyan színészekről beszélünk, akiknél még sohasem láttam, hogy ne tették volna bele teljesen a lelküket és tehetségüket egy-egy szerepbe. Sokat dolgoztam mindnyájukkal már korábban, elsősorban színészként. Örömüket lelték az első pillanattól kezdve a szerepben.

A darabot körüllengi a legenda, amivel nehéz versenyezni, de nem is állt szándékunkban versenyre kelni. Bízhattunk színészeink nagyszerűségében –mondta a rendező.

A szerelem három különböző megnyilvánulását láthatjuk a darabban. Rátóti Zoltán elmondta, hogy a legendássá vált előadásban nem volt benne a három szerelem. –Tudomásom szerint ezt így még sosem játszották – árulta el a rendező.

Az előjátékot, amiben a katona és a szobalány szerelme megmutatkozik, a Madách Színház kérésére írta utólag a darabhoz Hubay. Mi is megtaláltuk benne azt a lehetőséget, hogy hogyan tudjuk megmutatni ezt a fajta szerelmet is.

Aztán kibontjuk a másik nagy motívumot, és közben kiderül még egy típus, amit a főszereplő lánya és a férje él. Estella veje nem érti az emberi érzelmeket, a szerelmet, a művészetet. Csak a praktikus szempontokkal, a saját érdekével, a személyes sikerrel foglalkozik. Blaskó Péter Berlioz szerepében átütő erejű monológban utasítja rendre Estella vejét. Szívemhez közel áll a klasszikus forma, amikor nem hiányolja a néző az idézőjeleket, hanem átadhatja magát egy jó történetnek, a jó színészek játékának. Egy klasszikus színházi estében gondolkodtam az első pillanattól fogva – foglalta össze Rátóti Zoltán.

A címet hihetetlen erővel igazolja vissza a darab utolsó mondata, mely Estella lányából teljes meggyőződéssel szakad ki, miután ügyvéd férje a szemére veti, hogy ő miért nem képes ennyire szenvedélyesen szeretni. Teszi ezt a nézők teljes egyetértésével, akik egy emberként érzik: ők tudják, mi a szerelem.

Borítókép: Blaskó Péter és Udvaros Dorottya (Fotó: Teknős Miklós)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.