A tizenöt évesen Amerikába emigráló, majd a világ egyik legnagyobb reklámcégénél, a Young & Rubicamnél elnöki pozícióig jutó Brody,
Bródy Sándor unokája – saját elbeszélése szerint – leginkább kapcsolatokat és barátságokat gyűjtött: uzsonnázott Einsteinnel, ebédelt Greta Garbóval, teniszezett Grace Kellyvel,
majd az 1990-es évek elején hazatérve a hazai kulturális élet egyik központi, mindenki által kedvelt alakjává vált. Könyveket írt, folyóiratokat adott ki, díjakat alapított, mellette műgyűjtőként is jelentős értéket teremtett.
Ismerve Alexander Brody, vagyis Bródy Sándor családi indíttatását, nem meglepő, hogy idővel két kivételes remekművet is megszerzett gróf Batthyány Gyula alkotásai közül. Mind az Elegáns úr portréja (1933), mind a Nagyvárosi hölgyek (1935) az életmű legerősebb, két világháború közötti korszakát reprezentálja. Ezen mintha Budapest kilenc legszebb hölgye, a nagyváros kilenc legelegánsabb asszonya lépne a közönség elé.
„A Leading Lady elnevezés olyan megtiszteltetés, amit gazdagsággal vagy társadalmi állással nem lehet megszerezni. Még a szépség és a tökéletes alak sem kvalifikál rá. A fönt felsoroltakon kívül
első feltétele az abszolút ízlés, biztos kritériuma pedig az, hogy a Leading Lady nemcsak a férfiak, hanem a hölgyek elismerését is magára tudja vonni.
Talán a legpontosabban úgy határozhatnánk meg, hogy Pesten az a Leading Lady, aki után a Váci utcai korzón elismeréssel fordulnak meg a hölgyek.” Guthy Böske, az 1920–30-as évek Budapestjének legnagyobb hatású divatszakértője mintha Batthyány képének előkelő hölgyeit jellemezte volna 1936-os cikkében.
A kiváló ízléssel válogatott magyar képek között a két Batthyány festmény mellett szerepel még
Vaszkó Ödön, Berény Róbert, Czóbel Béla és Rippl-Rónai József alkotása – ezek most először kerülnek együtt a közönség elé.
CZÓBEL ÉS PÁRIZS
A számos alkalommal kiállított és reprodukált, még az 1958-as velencei biennálé magyar anyagába is beválogatott Párizsi Szajna-part a Czóbel-életmű egyik legjelentősebb darabja. A legendás Szilágyi-gyűjtemény egykori gyöngyszeme
a festő két világháború közötti, érett periódusának összefoglaló, szintetizáló alkotása: múzeumi rangú, korszakmonográfiák lapjaira kívánkozó remekmű,
amely közel száz esztendővel megfestése után most először kerül a műtárgypiacra – és rekord becsértékkel (65–95 millió forint között), a kikiáltási ár 46 millióról indul majd. (Az aukciós összeállításban ezúttal a feleség, Modok Mária két csendélete is szerepel.)
VASZARY JÁNOS ÉS AZ ART DECO
Miközben a Magyar Nemzeti Galériában látható összefoglaló kiállítása, a hazai műkereskedelem vitathatatlan sztárját, Vaszary Jánost két akvarell és egy színes grafika mellett egy táncosokat ábrázoló festmény reprezentálja az aukciós anyagban. A rendkívül dekoratív kompozíció a festő legnépszerűbb korszakában, a harmincas évek közepén készült.
Magán viseli az art deco korszak és Vaszary egyéni festői stílusának minden jellegzetes vonását: mondén érzékiség, virtuóz festői technika, légies anyaghasználat és dekoratív színkezelés egyesül az ismeretlenség homályából felbukkant alkotáson.
Egyre divatosabb a két világháború közötti női festészet is – ezt képviseli egyik közelmúltban felfedezett tehetsége, Móricz Margit – amúgy Vaszary tanítvány –, illetve Mattioni Eszter is két képével.