Lugosi Bélát ünneplik ma szülővárosában

Hollywood máig legnagyobb magyar sztárját, Lugosi Bélát ünneplik ma a Temes megyei Lugoson, ahol Blaskó Béla Ferenc Dezső néven száznegyven éve, 1882. október 20-án látta meg a napvilágot. A bánsági város Lugosi Béla-mozijában jövőre tervezik megtartani a filmszínészről elevezett horrorfesztivált.

Forrás: wikipédia

A budapesti Magyar Hollywood Tanács (MHT), Lugos város önkormányzata, a helyi néprajzi és népművészeti múzeum és az RMDSZ szervezésében megemlékezéseket tartanak ma a Drakula szerepében híressé vált magyar hollywoodi filmsztár, Lugosi Béla szülővárosában, a bánsági Lugoson, ahol megkoszorúzzák a Bucegi utcában található emléktábláját, a róla elnevezett moziban Bokor Balázs, az MHT elnöke angol nyelvű előadást tart Lugosi Béla életéről, majd levetítik Florin Iepan 2007-ben készült Lugosi Béla, a bukott vámpír című dokumentumfilmjét.

 Lugosi Béla szobra a Vajdahunyad várban Fotó: Derzsi Elekes Andor

Az MHT tegnap Budapesten is gyertyát gyújtott Lugosi Béla szobránál, amelyet 2003-ban Hartmut Zech német szobrászművész titokban helyezett el a Vajdahunyad várban. Nagyobb rendezvény jövőre lesz, élve azzal a lehetőséggel, hogy a megyeszékhely, Temesvár az Európa kulturális fővárosa címet fogja viselni. 

A Lugosi Béla Horrorfilmfesztivált 2023. november elsején tartanák meg a filmcsillag szülővárosában, közölte a kezdeményező, Ioan Coriolan Garboni, a temesvári Kulturális Akadémia Alapítvány elnöke. A tisztségviselő emlékeztetett arra, hogy ugyancsak a Bánságban, Temesvár Freidorf nevű városrészében született Johnny Weissmüller, aki Tarzanként írta be a nevét a filmtörténetbe.

Ioan Coriola Garboni szerint Lugosi Béla kifinomult ízlésű ember volt. Európa legnagyobb hagyományokkal bíró színitanodáját, a budapestit elhagyva nehezen illeszkedett be a számára együgyűnek tűnő amerikai miliőbe. Élete végéig hazavágyott, folyton a magyar specialitásokat kínáló éttermeket látogatta, ahonnan gyakran tért haza sok baráttal és magyar cigánymuzsikusok kíséretében. Nagy rajongója volt a magyar felvágottaknak és a finom magyar boroknak, még az ásványvizet is Magyarországról rendelte. Kedvelte az állatokat (főként a dobermannokat és a német juhászkutyákat), szenvedélyesen gyűjtötte a műtárgyakat, a bélyegeket és a faragott pipákat.

Mindemellett szerette a világos színeket, a pulóvereket, a népviseleteket, a hegyeket. Imádott sokat aludni, napozni és kirándulni. A magyar zenén kívül Ghershwin muzsikáját hallgatta legszívesebben. 

Sokat olvasott, szabadidejében szobrászkodott. Nem bírta a pletykákat, az autókat, a repülőket és az autogramokat. Nagylelkű és barátságos volt, nem érdekelte a pénz, 

ami miatt idős korára elszegényedett, élete utolsó szakaszában súlyos kábítószer- és alkoholfüggő lett, ami végül a halálát okozta.

Mint ismeretes, Lugosi Bélának három testvére volt, ő volt a legfiatalabb. Még 12 éves sem volt, amikor az apai szigor elől megszöött otthonról, elhagyta szülővárosát, ahová soha többé nem tér vissza. Resicán keresett menedéket, a város körüli bányákban, a vasúti társaságnál. Miután a nővére a szabadkai Népszínház egyik operett-előadásában kapott egy kis szerepet, 1900-ban húgával és édesanyjával Szabadkára költözöttk. Útja innen egy másik színházba vitt, a temesváriba. Itt 1909-ben Jézus Krisztus szerepében szerzett hírnevet. 1910-ben már Szegeden játszott nagy sikerrel, többek között Shakespeare Romeóját is alakította.

A budapesti színpadokra 1911 őszén érkezett meg. Ebben az időszakban készítette első filmjeit Olt Arisztid álnéven. Érzékeny és bájos alakításokat nyújtott romantikus darabokban, majd önkéntesként jelentkezett a háborúba. A fronton háromszor is megsebesült, kitüntették, hadnagyi rangot kapott. A nehéz politikai és gazdasági helyzet miatt 1919-ben Németországba emigrált, ahol 11 filmben foglalkoztatták. Az Egyesült Államokba egy magyar zenekar társaságában távozott, 1921 decemberében érkezett meg New Yorkba. Élete további alakulása közismert.

Nevéhez ma már gazdasági érdekek kapcsolódnak, személye köré valóságos iparág épült, hiszen arca még a Barbie-babákra is felkerült. A Drakula-mítosz, a vámpírizmus Erdéllyel is összefonódott a kereskedők, a gyártók és a szolgáltatók nem kis örömére.

Borítókép: Edward Van Sloan és Lugosi Béla az 1931-es Dracula című filmben (Fotó: Wikipédia)