Az aranyhaj nagyon jó című dal zenéjét – ahogy az Aranyhajú hármasok című crossover folkopera teljes zenei anyagát is – Bársony Bálint és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt zeneszerzői írták, a dalszöveget pedig a színpadi mű szerzője, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót-Holló Tamás jegyzi.
A dal alapján készült klipet itt tekinthetik meg:
A klip premierjét az teszi külön is aktuálissá, hogy éppen holnap tartanak sajtótájékoztatót a Nemzeti Színházban, amelynek házigazdája maga Vidnyánszky Attila lesz, aki a meghívó tanúsága szerint fontos bejelentést kíván tenni a darabról szóló terveit ismertetve. A kötetbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón fellép a folkopera stúdiófelvételére összehívott alkalmi társulat három sztárja: a király szerepét megformáló Vadkerti Imre, a király apját alakító Molnár Levente, valamint a Tündér Ilona karakterét éneklő Szemerédi Bernadett.

Érckori példázatok és metatörténelmi olvasatok
A különleges zenei vállalkozás kereteit megteremtő zenés színpadi mű, az Aranyhajú hármasok az aranyhajú gyermekekről szóló közismert népmese történetén alapul, amit az Aarne–Thompson–Uther (ATU) Index nemzetközi besorolása szerint az ATU 707 jelzet alapján kereshetünk ki. A mű ugyanakkor messze nem éri be annyival, hogy ezt a történetet csupán mesébe illőnek tekintse: a színpadi történések ennek a darabnak a felfogása szerint már-már mitikus értelmet nyernek: egyrészt a nagy, ősi kultúrák az aranykorok emlékét őrző érckori példázatai felé, másrészt a magyar Árpád-kor metatörténelmi olvasatai felé is utat nyitnak.
Egy Árpád-kori csoda életre keltése
Az Aranyhajú hármasok nemcsak izgalmas szellemi kísérlet, hanem egyszersmind egy identitáspolitikai vállalkozás is: annak a művészi víziónak a tanúságtétele, hogy az aranyhajú gyermekek meséjében rejtve rejtező egyetemes ősmítosz a legerősebben a magyarság szellemi vonzáskörében talált és talál otthonra – így tehát az sem kizárt, hogy ez a Fény visszatéréséről szóló csodás történet valójában már az Árpád-kor óta a miénk. Vagy ha nem csak a miénk, akkor a leginkább mégis a miénk. Mert minket a legféltettebb titkunkra: a magyar megmaradás rejtekútjaira tanít meg.
Az anyag erejének megsokszorozása és a szellem erejének kisugárzása
Ezt a híres népmesénket – Két aranyhajú ifjú címmel – Jankovics Marcell és Haui József rajzfilmje is megörökítette már a híres Magyar népmesék című sorozat egyik legkiválóbb epizódjában. Ahogy Jankovics Marcellék feldolgozásában, ugyanúgy az Aranyhajú hármasok történetében is kiemelkedő jelentőségű cselekményelem az a rész, amikor három csodás ígéret hangzik el annak a három lánynak a szájából, akik arról ábrándoznak, mire lennének ők készek akkor, ha a király feleségül venné őket.