A Győri Balett repertoárját évről évre a klasszikus művek, darabok újragondolása jellemzi – gondoljunk csak az utóbbi években bemutatott Anna Karenina, Mimi vagy a GisL című előadásra.
A társulat legújabb darabja szintén egy klasszikus, a norvég drámaíró, Henrik Ibsen Peer Gynt című drámai költeménye, amelyet október 28-án és 29-én mutatnak be a Győri Nemzeti Színházban.
Velekei László elmondta, hogy minden darab színpadra állításakor próbálnak a mai világra reflektáló cselekményt és érzelmi vonulatot végigvinni, emellett egyéni látásmódot és előadást teremteni.
A Peer Gynt számomra azért izgalmas, mert egy olyan atmoszférát teremt, amelybe átmenekülve a címszereplő megtalálja a saját személyiségét, boldogságát. És valahogy így vagyok én a táncművészettel
– fejtette ki Velekei László, akitől azt is megtudtuk, hogy a szürreális világot kiemelve, de természetesen megtartva a cselekményt, a szereplőket, egy látványos, összművészeti elgondolásban szeretnék színpadra állítani a darabot, amelynek egy férfi táncművész a főszereplője.
Az Anna Karenina, a Mimi, a GisL és a Romance – Kodály Zoltán műveire című előadásaimnak nő a főszereplője, ezért szerettem volna egy olyan darabot, amelynek a főszereplője férfi
– avatott be a Peer Gynt kulisszatitkaiba Velekei László. – A Győri Balett vezérelgondolása mindig is az volt, hogy nem öncélú, hanem a közönséget megszólító koreográfiákat hozzon létre, ezt örököltük Markó Ivántól. A másik erősségünk pedig a táncosaink egyéniségében rejlik, akik ha kell, egységet is tudnak alkotni – tette hozzá.
Ahogy a többi, már említett darab esetében, úgy a Peer Gynt esetében sem tesz igazán különbséget a tánckar és a szólótáncosok táncai között az igazgató, koreográfus.
A táncstílust, tánctechnikát tekintve minden táncművész ugyanazt a nehézségű feladatot kapja. Nagyon sok munkát fektetnek mindannyian abba, aminek a végeredményét a nézők a színpadon láthatják
– szögezte le a koreográfus, aki arról is beszélt, hogy a társulatban eltöltött körülbelül három-négy év szükséges ahhoz, hogy valakire felfigyeljenek, s megérjen egy főszerepre.
A Peer Gynt címszerepét kettős szereposztásban táncolja a szerb Luka Dimic és Szentiványi Richard, akiknek a karakterében felfedezhetjük a férfit és a fiatal fiút egyaránt.
Mint megtudtuk, minden egyes darab speciálisan a táncosoknak készül, akik művészetükkel megihletik a társulat alkotóit. Velekei László szerint a Győri Balett sikerének az a titka, hogy az elmúlt negyvenhárom évben számos neves táncművész, koreográfus megfordult a társulatban, akik képesek voltak újat hozni.
Ha jobban belegondolunk, Velekei László cselekményes balettjei egyfajta jó értelemben vett menekülést jelentenek a hétköznapokból.
Ezt ő így fogalmazta meg:
a külvilág lehet borús és rettenetes, de ha az ember önmagában megtalálja azt a világképet, boldogságforrást, érzelmet, amit értékké tud emelni és vigyáz rá, akkor mindenki rálel a saját békéjére.
– Bízom benne, hogy a művészetünk segít a nézőknek a hétköznapok nehézségeit feldolgozni – tette hozzá.
A Peer Gynt látványvilágáról szólva elmondta, hogy a közönség egy nyitott színpadot lát majd, amelynek a végében szarvasagancs függ a levegőben. A díszletet Bozóki Mara, a jelmezt Velich Rita tervezte, Stadler Ferenc pedig az előadás fénytechnikájáért felel. E három terület együttműködése egészen szürreális, mesebeli atmoszférát teremt a színpadon.
– Végső soron mi a Peer Gynt üzenete a ma emberének? – tettem fel a kérdést Velekei Lászlónak, aki kifejtette:
a legfontosabb, hogy hinnünk kell magunkban, és minden körülmények között tudnunk kell megmaradni annak az embernek, akinek látni szeretnénk magunkat.
